Az elszigeteltség, ha hosszabb ideig tart, számos egészségügyi probléma számát növelheti: ilyenek a szívbetegségek, a depresszió, vagy a demencia. Ennek az lehet az oka, hogy a társas kapcsolatok képesek ellensúlyozni a stressz által keltett negatív hatásokat. Számos kutatás bizonyította, hogy a szív- és érrendszert kevésbé terheli egy stresszt okozó feladat, ha azzal az egyénnek egy barátja társaságában kell megküzdenie. A társas kapcsolat érzékelése és a stresszre adott válaszok között egyértelmű kölcsönhatás áll fenn. Pusztán az, hogy tudjuk, számíthatunk valakire, már elegendő a stresszreakciók némelyikének enyhítésére még akkor is, ha az a személy fizikailag nincs jelen.
A társas kapcsolatok fontossága így már egyértelmű számunkra, de hogyan tartsuk fenn ezeket, amikor szűk lehetőségek közé vagyunk szorítva?
A magány elkerüléséhez az embereknek az esetlegesen laza kapcsolati hálójuk mellett mindössze egyetlen szoros kapcsolatra van szükségük, ahol lehetőség van az önfeltárásra, az őszinte kitárulkozásra, és hajlandóak beszélni a személyes problémáikról, érzéseikről. Nem a kapcsolati hálónk mérete, hanem az azt alkotó kontaktok minősége számít.
Törekedj minőségi társas kapcsolatok kialakítására és fenntartására!
Szerencsések vagyunk, hogy olyan korban élünk, amikor a technológia lehetővé teszi, hogy lássuk, halljuk a barátainkat, a családtagjainkat még a távolból is. Ám nyilván ezek a kommunikációs csatornák sem pótolják teljesen a személyes interakciót. A testbeszéd, az arckifejezések, a gesztusok számos eleme elvész az elektronikus médiumokon keresztül. Nem olyan jók, mint a személyes kapcsolat, de határozottan jobbak, mintha semmilyen társas kapcsolatunk sem volna.
Törekedj arra, hogy olyan emberekkel légy kapcsolatban a közösségi oldalakon, akik egyébként is sokat jelentenek számodra!
Szánjunk időt a másikra, legyen a héten egy nap, amikor rendszeresen közös programot szervezünk! Szánjunk időt arra, hogy megdicsérjük a másikat, kifejezzük, hogy szeretjük, becsüljük. Ha a párunkról, gyermekünkről, családtagunkról, lakótársunkról van szó, szánjunk időt arra, hogy átbeszéljük a napi eseményeket. Ez egyrészt közelebb hozza egymáshoz az egy fedél alatt élőket, másrészt más megvilágításba helyezi a napi problémákat, a jó hírek pedig - közös örömmé válva- még boldogítóbbak lesznek.
Amennyiben konfliktusunk adódik, jobb azonnal tisztázni, még mielőtt elmélyülne a probléma, mivel a karantén idején nem tehetjük meg, hogy elmegyünk kiszellőztetni a fejünket. A kommunikáció módja nem mindegy: nem vezet előre, ha indulatból tárgyaljuk meg a nézeteltérést. Ha kezd forróvá válni a helyzet, akasszuk meg a párbeszédet egy humoros megjegyzéssel, vagy ha a párunkról van szó, egy csókkal, egy érintéssel, hogy el ne felejtsük a heves vita közben sem, hogy valójában szeretjük egymást.
Fejezd ki a szereteted egy kis extra gondoskodással és kedvességgel! Lepd meg a szeretteidet olyan ajándékkal, amely könnyebbé teszi a mindennapjaikat, vagy feltöltődést jelenthet számukra. Ezek az egyszerű lépések közelebb vihetnek másokhoz akkor is, ha fizikailag nagy a távolság. Érdemes minden nap egy apró lépést tenni, és élvezni a társas kapcsolatok megtartó erejét.
Egyszerűen fogalmazva: a társas kapcsolatok létfontosságúak a boldogságunk és az egészségünk szempontjából. A kapcsolatainkban találunk értelmet, örömet és szórakozást. A világ rideg, lelketlen és sötét hely lenne törődő és gondoskodó emberek nélkül. Szükségünk van másokra, és másoknak is szükségük van ránk. Ha másképpen nem lenne egyértelmű – a szeretet maga a boldogság.