Új konzultációs felkérése érkezett!
Dr Nagy Péter
Szorongás, kétségbeesés, súlyosabb esetben depresszió. A koronavírus pszichológiai hatásai kimutathatók a társadalomban. Lehet azonban tenni ellene, nem kell, hogy lelkileg is ledöntsön a lábunkról.
Egy olyan mértékű járványnak, mint a mostani, egyértelmű pszichés következményei vannak. Ahogy egyre jobban terjedt a betegség a világban, azzal együtt nőtt a szorongás is, valamint a félelem attól, hogy megfertőződünk. Aggódunk saját és szeretteink egészségéért, a készleteink, az élelmiszerek elfogyása miatt, a munkánkért, a sort pedig végtelen hosszan lehetne folytatni. A koronavírus pszichológiai hatásai közül tavasszal jól látszott a kiszolgáltatottságtól való megnövekedett félelemérzet. Ez a pánikvásárlásnál volt leginkább tetten érhető, amikor márciusban az emberek megrohamozták a bevásárlóközpontokat.
A koronavírus-járvány okozta pszichés helyzet azért is lehet hatványozottan nyomasztó, mert az utóbbi években egyre több feszültség érződik a környezetünkben és világpolitikában. Gondoljunk csak a klímavészhelyzetre, a migrációs krízisekre, a terrorcselekményekre. Sok a kimondott, még annál is több a kimondatlan feszültség, amik közül rengetegre nincs adekvát válaszunk magunk számára. Ehhez pedig jött a még a szakemberek számára is ismeretlen világjárvány, ami egyre csak szedi az áldozatait. Az oltásokat ugyan elkezdték a hatásosnak tűnő vakcinákkal, de hosszú hónapokba telik, amíg végre mindenki fellélegezhet.
A járvány hatásai közül pedig nem csak az egészségügyieket, hanem a társadalmaikat és gazdaságiakat sem ismerjük. Valójában fel sem foghatjuk a tényleges következményeket. A digitális fejlettségnek, a közösségi médiának „köszönhetően” pedig a probléma minden percben körülöttünk van. Ez egyrészt természetesen jó, mert hiteles forrásokból informálódva követni tudjuk az eseményeket, másrészt azonban a túl sok hír meg is béníthat bennünket, az álhírek, a torzított információk pedig tovább ronthatnak a helyzeten.
A távolságtartás a szorongó, feszült állapotot tovább fokozza. Nemcsak az otthonmaradásra, az önkéntes vagy éppen kötelező karanténra gondolunk, hanem a másfél méteres távolságra is, amit mindenhol tartanunk kell. A bezártságra sokaknál a depresszió, másoknál az alkohol vagy a kábítószer a válasz. A tétlenség érzése, az elszigeteltség és leginkább az unalom tovább rontják ezt a nehéz helyzetet. Aki egyébként is hajlamos a depresszióra, szorongásra, annak a koronavírus pszichológiai hatásai még inkább megnehezítik az életét.
Amit megtehetünk, hogy tartjuk a kapcsolatot a rokonainkkal, barátainkkal, természetesen minden előírásnak megfelelve, ha lehet, akkor inkább online. Próbáljunk minél többet olvasni, jó filmeket nézni, relaxálni. Igyekezzünk elfoglalni magunkat. Olyan dolgokkal törődjünk, amikre komoly ráhatásunk lehet.