Évről évre egyre több magyar ember és magyar család költözik külföldre nemcsak rövid időre szerencsét próbálni vagy tanulni, dolgozni, hanem tudatosan örökre elhagyják az országot. Klienseink igen nagy százaléka külföldön élő magyar, akikről könyvet lehetne írni. Számtalan ok miatt próbálnak szerencsét és számtalan nehézséggel is szembe kell nézniük honfitársainknak.
Külföldön élni, dolgozni, egzisztenciát fenntartani vagy akárcsak hosszabb ideig utazni, igazi személyiségfejlesztő project. Van egy barátom, aki receptre írná fel mindenkinek, hogy legalább 1 évet töltsön külföldön. A mesékben is a fiatal vándor világot látni megy és próbára teszi önmagát és új képességek, tudás birtokába jut az út végére. Elindulni sok ok miatt lehet. Lehet külső kényszerítő erő miatt vagy belső vágy, motiváció, kíváncsiság miatt.
Nagyon színes a külföldön élő klientúránk. Van, aki egyetemi éveit tölti kint, van, aki a munka, jobb megélhetés miatt távozik, van, aki menekül a múltja elől, vannak olyanok, akik másfajta életformára vágynak, mint amit a mi magyar kultúránk tud nyújtani számukra. Legyen bármi is az ok, a beilleszkedés küzdelmét mindenkinek végig kell járnia. A külföldi lét egy sajátos, más lelki állapot. Többen számolnak be arról, hogy „kettős személyiségük” lett. Másképp viselkednek idegen országban, idegen nyelven és teljesen másképp élik meg magukat a szülőföldön. A kettő között utazgatnak. Ez okozhat problémát is számukra, de lehet egy különleges ajándék is.
A külföldön élés magával hozza a komfortzóna elhagyását és rákényszerít arra, hogy új dolgokat tanuljunk és új helyzetekben álljuk meg a helyünket. Az elme túlélés ösztöne maximumra állítódik és saját magunk is meglepődünk, hogy mi mindenre vagyunk képesek.
Azok fogják sikeresnek és elégedettnek érezni magukat külföldön, akik erőfeszítéseket, lépéseket tesznek a beilleszkedésükért. A beilleszkedés alázatot, türelmet, rugalmasságot, kitartást, nyitottságot kíván meg tőlünk.
Egy fiatal ’erasmusos’ diáklány hívott fel kétségbeesetten Spanyolországból, hogy fél kimenni az utcára, úgy érzi mindenki őt nézi és iszonyatosan egyedül van a nagyvárosban. Beszélgetésünk alatt javasoltam neki, hogy keressen a közelében egy stílusos, helyi reggeliző-ebédlő helyet és mindennap, amikor csak teheti reggelizzen ott. Legyen ez az első fix pont számára, ami biztonságot ad. Megfogadta a tanácsot és a spanyol pincérek szép lassan megismerték, befogadták, megszerették a diáklányt. Először felfigyeltek rá és csak a különleges szőke lánynak hívták őt egymás között, később megkérdezték a nevét is és ahogy teltek a hónapok, a diáklány lett az ő magyar hercegnőjük, akit fél év után könnyes szemmel búcsúztattak el.
Nagyon jó érzés befogadva lenni és azonosulni a helyi szokásokkal, felvenni a másfajta ritmust, „utánozni” a helyieket és beszélni az ő nyelvüket. A külföldön élés számtalan nehézséget rejthet magában, de az élni vágyásunk, a saját magunk próba elé állítása és megtapasztalása mindent felül ír.
Amennyiben segítségre van szüksége keressen fel bizalommal!