Új konzultációs felkérése érkezett!
Dr Nagy Péter
Egy párkapcsolatban bizonyos mértékig az eltérő habitus, érdeklődési kör előny lehet, hiszen tapasztalhatjuk, hogy sok esetben a különbségek kiegészítik egymást és működőképesnek bizonyul a párkapcsolat. Ám a hangsúly itt a mértéken, van. Hiszen alapvetően mindenki egyedi és megismételhetetlen, vagyis két személy találkozásánál mindig jelen vannak az eltérések (neveltetésben, világlátásban, élményekben, élettapasztalatban, stb.), de a kifejezett ellentétek nem alapjai lesznek egy jó kapcsolatnak, hanem ellenkezőleg gyengítik a kapcsolódás és a kötődés elmélyedését. Azaz nem ez a sikeres párkapcsolat titka.
Tekintse meg elérhető pszichológusainkat vagy foglaljon időpontot egyszerűen.
A kutatások eredményei inkább azt igazolják, hogy a valóságban sokkal jobban működik a „hasonló hasonlót vonz”-elv. Vagyis a párválasztásunkat leginkább ez az elv befolyásolja tudattalanul is, a hasonló szociokultúrából jövő, hasonló iskolai végzettséggel rendelkező, hasonló világnézetű személyekhez vonzódunk. És ez nem csak párkapcsolati szinten működik így.
Nyilván minden ember alapvetően arra törekszik, hogy a valóság észlelését megerősítse, márpedig ilyen megerősítő impulzusokat a hasonló gondolkodású emberektől várhat. De ha nemcsak a párválasztás mozzanatát figyeljük (a vonzalom kialakulásának forrásait), akkor is bebizonyosodni látszik, hogy a hasonlóság növeli leginkább egy sikeres párkapcsolat stabilitását hosszú távon.
Egy eltérő habitusú, életszemléletű, más szociális közegből jövő személy kezdetben nagyon izgalmas hatásokat válthat ki az egyénben, ami kifejezetten vonzónak hathat. De a kezdeti lángolás után, az élet több területén is jelentkező ellentétek, különbségek kifejezetten idegesítővé válnak, mivel a mindennapok működését nehezítik meg. Hosszú távon az együttélést, a párkapcsolat működőképességét, a családi élet harmonikusabb megélését a házastársak közötti hasonló szellemi, személyiségbeli jellegek támogatják.
Hazai kutatások is alátámasztják, hogy például az azonos iskolai végzettségű házastársak (párok) tovább maradnak együtt és nagyobb harmóniát élnek meg házasságukban. Azt is megfigyelték a szakemberek, hogy ezekben a párkapcsolatokban több közös gyereket nevelnek és általában boldogabbnak, kiegyensúlyozottabbnak élik meg a családi életüket.
A gyerekvállalásnál egyébként főként kiéleződhetnek az ellentétek. Az eltérő nézetekből, személyiségjegyekből fakadó különbségek nagyon más elképzeléseket táplálhatnak a családtervezésről, szerepekről. Ez azért veszélyes, mert ezek az ellentétek a kezdeti izgalom elmúltával igencsak bénító hatásként jelentkezhetnek a hétköznapokban.
Persze láthatunk arra is példát, hogy nagyon eltérő élethelyzetű, gondolkodású személyek alkotnak párt és látszólag zökkenőmentesen. Tipikus példája ennek, ha egy fiatal lány egy idősebb, egzisztenciával rendelkező férfival alkot párt. Bár közhelyesnek tűnik a példa, de ilyen esetekben általában a fiatalabb (egzisztenciával még nem rendelkező) fél személyiség határai kialakulatlanok, és a világról való elképzelései is még képlékenyek. Vagyis sokszor ilyen estekben az ellentétek nem élesednek ki, mert nem két felnőtt személyiség kapcsolódik, hanem az egyik alárendelődik. Persze ilyenkor is kérdéses a hosszú távú működés, mert ha közben „felnő” a másik fél is, megint csak az ellentétek felerősödése jelenhet meg, amely megzavarja a kapcsolat működését.
Leszögezhetjük tehát, hogy az ellentétek vonzása helyett a hasonló hasonlót elv működése jobban tetten érhető a párkapcsolatok stabilitása mögött. Ez persze nem jelenti azt hogy a felek ugyanolyanok lennének, vagy hogy egyáltalán nem lenne különbség az érdeklődési körükben, gondolkodásukban.