Félelem a szakállaktól, a hosszú szavaktól, a fokhagymától, a felnézéstől? Bizony, létező fóbiák, még latin nevük is van. A világ legfurcsább fóbiái közül mutatunk néhányat. Némelyik megmosolyogtató – kivéve annak, aki tényleg szenved tőle.
Tériszony (akrofóbia), a pókoktól való félelem (arachnophobia), klausztrofóbia – ezek a félelmek mindenki számára ismertek, de számos fóbia létezik, amikről a legtöbben sohasem hallottak. Pedig szinte bármitől lehet irracionális mértékben rettegni.
Sokan a félelmetes mesebeli karakterekre vezetik vissza a gyerekkorhoz, amikor a mesékben szakállas karaktert láthatott az ilyen fóbiában szenvedő személy. Már a 19. század elején azonosították ezt a fóbiát. Kialakulhat az OCD-s tüneteket produkáló embereknél is, akik a higiénia hiányával kombinálják az arcszőrzetet.
Sokan vannak, akik nem szeretik, de hogy rettegjenek tőle? Bizony, ez a fóbia is valós. Nagy valószínűséggel az íz vagy az illat indít be a fokhagymafóbiásoknál olyan traumatikus emléket, ami miatt legszívesebben kirohannának a világból.
A világ legfurcsább fóbiái közül a leghosszabb, valamilyen rettegni valóra utaló szó pont a hosszú szavaktól való félelmet jelöli. Sokakban már egy sima összetett szó is félelmet vált ki, míg másokból csak az alcímben olvasható hosszúságú szószörny okoz rettegést.
A kínok kínja lehet, hiszen a hétköznapi életben számtalanszor lenne szükség arra, hogy felnézzünk. Aki ettől retteg, annak nagyon nehéz dolga van a mindennapokban. Ezek az emberek leginkább az ismeretlentől félnek, sokan közülük a gravitációtól is rettegnek.
Minden fóbia rossz, senki sem szereti ezt az érzést. Rangsorolni nehéz lenne őket, de az első helyezést azért megadhatjuk a panfóbiásoknak. Hogy miért? Mert ők állandó rettegésben élnek, bármi képes belőlük fóbiát kiváltani, nincs meghatározva, hogy mi. Csak az biztos, hogy félnek. Állandóan, szünet nélkül, mindig éppen attól, ami pont eszükbe jut.