A lelki béke és nyugalom megtalálása mindannyiunkra jellemző igény, még ha nem is tudatosul bennünk. Minden ember boldog akar lenni, és el akarja kerülni a szenvedést.
A stressz a modern kori ember betegsége. A stressz, a feszültség elengedése rengeteg energiát szabadíthat fel az életünkben. Nem az betegíti meg ugyanis az embert, amit eszik, vagy ami megfertőzi, hanem mindaz, mely az életünk részeként bennünk lezajlik. A stressz mindent áthat, s miatta képtelenek vagyunk boldogan, felszabadultan élni az életünket. Ha kivesszük az életünkből mindazon tényezőket, melyek fölöslegesen betegítenek meg bennünket, azzal felszabadul az életünk és meggyógyulhat a lelkünk, elménk, szívünk (kinek ahogy tetszik).
Nem is gondolnánk, a pozitív megerősítéseknek mekkora ereje van.
A pozitív megerősítések olyan állítások, amelyek körülírják azt a célt, amit el szeretnénk érni. Ezeket a mondatokat, ha gyakran ismételjük, ösztönzik az elménket. Úgy programozza az agyat, hogy az elhangzott megerősítések bekövetkezzenek. A tudatalattink igaznak tartja amit mondunk, így az agyunknak leadott parancsok eredménye lelki egyensúlyunk megőrzésre.
A legtöbb ember a negatív kijelentéseket ismétli, amivel megteremtik életükbe a nem kívánt helyzeteket. Viszont ezek a szavak, kifejezések nemcsak a rossz irányba, hanem a másik oldalra is működnek. Figyeljünk az elménkre, mert sajnos a negatív gondolatokra rendszerint nagyobb késztetést érzünk.
Néhány tipp, lelki egyensúlyunk megőrzésére:
Ha valami szerencsétlen dolog történik velünk, például magunkra borítjuk a kávét és egész nap a foltos ruhában kell jönni-menni, ne bosszankodjunk, nevessük ki az egészet. Ha sírunk, nyafogunk, szenvedünk, ugyanúgy ott marad a paca, ezért inkább nevessük ki a szerencsétlen szituációt. Jobb, ha nem mérgezzük magunkat a keserűség magjaival. Inkább nevessünk egy nagyot, majd jó sztori lesz belőle a barátainknál…
Viszont még nehezebb azt a sérelmet magunkkal hurcolni, amit például egy szerettünk rosszul megfogalmazott véleménye miatt sértésnek vettünk, és nem tudtunk megbocsátani neki ezért. A meg nem bocsátás olyan, mint egy szálka egy tigris talpában. Eleinte nem fáj túlságosan, de az idő múlásával begyullad, egyre mélyebb és gennyesebb seb lesz rajta, amit nem bír kipiszkálni a fogával, csak segítséggel tudja onnan eltávolítani. Nekünk sem szégyen, ha segítséget kérünk: mert az is lehet, hogy egy félórás beszélgetés más színben láttatja velünk a dolgokat, és sikerül a gennyes sebet meggyógyítani.
Figyeljünk oda magunkra, a környezetünkre, de még inkább a gondolatainkra. Legyünk következetesek! Ha eluralkodik rajtunk a szomorúság, ránk támadnak a negatív gondolatok, igyekezzünk minél hamarabb megváltoztatni rossz érzéseinket, kezdjünk el például mosolyogni! Számtalan kutatás kimutatta, hogy ha valaki folyamatosan mosolyog, az agya elkezd boldogság hormont, vagyis oxitocint termelni, s máris jobban érezhetjük magunkat
Ha bárkihez, bármihez túlságosan ragaszkodunk, akkor átadjuk az irányítást az életünk felett. Halálunk után sem az emberi kapcsolatainkat, sem vagyontárgyainkat nem vihetjük magunkkal, ezért ha belső nyugalmat, lelki békét szeretnénk, ne ragaszkodjunk túlságosan semmihez, főleg ne a múltbéli dolgokhoz.
Természetes, hogy az ember előre tervez, számol; mégis jobb, ha nem gondolkozunk nagy távlatokban, inkább a jelenre koncentrálunk. Igaz a mondás, miszerint a hídon akkor kell átmenni, amikor odaérünk. Addig felesleges rágódnunk olyan dolgokon, amelyek meg sem történtek még.
Valóban nem könnyű megtanulni azt, hogyan kezeljük a mindennapi feszültséget, stresszt, negatív gondolatainkat. Hajlamosak vagyunk azt hinni, ha valamit gondolunk, akkor az biztosan igaz is. Pedig ez elég nagy tévedés, hiszen pontosan annak a felismerésénél kezdődik a tudatosság, hogy képesek vagyunk változtatni a gondolkodásmódunkon.
Ha sikerül megtalálni az arany középutat, akkor képesek vagyunk megőrizni lelki egyensúlyunkat is.