Új konzultációs felkérése érkezett!
Dr Nagy Péter
Magyarországon rengeteg embert érint az alkoholizmus, bizonyos statisztikák szerint egymillió főt is kitehet az alkoholisták száma hazánkban. Ez azt jelenti, hogy a teljes lakosságnak van tapasztalata a témában. Hogy ez a tapasztalat, jó, vagy rossz, sokszor saját magunkon múlik, azaz fontos, hogy szembenézzünk a problémával és felvegyük vele a harcot. Milyen eszközünk van az alkoholizmussal szemben?
Egy lelki problémánál az az első és legfontosabb, hogy tudatosuljon. Csak akkor tudunk ellene harcolni, ha ez megtörtént. Emiatt fontos a kérdés: mit jelent, hogy alkoholista, ki számít annak? Nem egyszerű a válasz, hiszen meg lehet fogalmazni, hogy ha valaki ennyit, meg ennyit iszik, az alkoholista, de nem feltétlenül a mennyiség számít, hanem az, hogy miként hat az italfogyasztás az életünkre. Többfajta definíció létezik, közülük talán az jár a legközelebb az igazsághoz, amely azt mondja: alkoholistának az számít, akinek az italfogyasztása oly mértékű, mely károsítja az egyént és környezetét.
Olvasóink között is bizonyára sokan vannak, akik szeretnek lazítani, szórakozni, bulikba járni és ezen alkalmakkal alkoholt is fogyasztanak. Érdemes megvizsgálni: milyen szinten tesszük ezt, és ez milyen hatással van ránk, vagy azt, hogy az évek alatt miként változik az italfogyasztási szokásunk. Az alkoholista szeszfogyasztása oly mértékű, hogy az testi és szellemi károsodással jár. Ennek már a kezdeti tünetei is jellegzetesek, figyelmesnek kell lenni és észrevenni, ha az alkohol átveszi az egyéni feletti uralmat. A függő ember fokozatosan veszti el érdeklődésék az olyan dolgok iránt, amely korábban fontos volt neki. Elhanyagolja a családját, munkáját, barátait, a negatív személyváltozás tetten érhető.
Az első és legfontosabb tehát, hogy érzékeljük a jeleket, akár rólunk van szó, akár valaki másról a környezetünkben. De milyen eszközünk van még ezen kívül az alkoholizmussal szemben? Furán hangzik, de például az egyik ilyen az, hogy ne támogassuk a kialakulását, létezését. Ugyanis kívülállóként bizony sokszor ezt tesszük, természetesen általában egyáltalán nem tudatosan. Egyszerűen arról van szó, hogy egy családban igyekszünk megőrizni egy kialakult egyensúlyt, még akkor is, ha az rossz, kóros. Az alkoholfüggőséget nem könnyű kezelni, és sokan rosszul is teszik, például, amikor egy alkoholista párjaként nem tudunk kilépni az áldozat szerepéből, azzal fenntartjuk ezt a típusú rossz egyensúlyt. Több esetben szeretetből cselekszünk rosszat, például, amikor levesszük a terhet az alkoholista válláról, és mi tesszük helyre, amit ő elrontott, mi vállaljuk a tetteiért a felelősséget. Persze minden helyzet más, nincs egységes cselekvési recept ilyenkor, azonban érdemes időről-időre átgondolni, hogy jó irányba haladnak-e a dolgok.
Az alkoholista, aki folyamatosan lejjebb és lejjebb csúszik a lejtőn, a végén egyedül marad, és egy idő után valóban menthetetlenné válik. Amíg ez nem történik meg rendkívül fontos a környezetének tudatossága, megfelelő hozzáállása, illetve – ahogyan említettük - önvizsgálata. Ha van rá lehetőségünk, érdemes szakember közreműködését kérni. A legjobb az, ha ezt maga a beteg látja be, ám ha ő erre képtelen, a családtagjainak, barátainak kell cselekedniük. Jobb előbb, mint túl későn.