A testkép egy sajátságos, gyakran változó, sokszor hangulatfüggő értékítélet magunkról. Nem jó, ha negatív, de az sem szerencsés, ha nem reális, csúsztatott, hazudva pozitív. A pozitív testkép azt jelenti, hogy értékeljük, elismerjük fizikai adottságainkat, állapotunkat. Azt, ahogyan kinézünk, azt, ahogyan fizikailag működünk. Az értékelés nyilván szubjektív és belejátszik sok minden, pozitívnak tekinthető, ha az értékekre koncentrál ahelyett, hogy elmélyülne a hátrányos, negatív dolgokban. A negatív testkép épp az utóbbit jelenti, nem veszi figyelembe, vagy lekicsinyli az adott adottsághoz és állapothoz tartozó pozitív értékeket, ehelyett a rossz (vagy rossznak vélt) jellemzőkre koncentrál. Nem kérdés, hogy melyik az előremutató szemlélet. A testképpel kapcsolatban összefoglalva megállapítható, hogy érdemes reálisan és pozitívan látni magunkat. No, de hogyan?
Az előző bekezdés végén foglaltakat persze könnyű mondani, nehéz gyakorolni. Mit tegyünk a pozitív testkép javításáért? Van néhány gyakorlati jó tanács, a megvalósítás persze már csak és kizárólag az egyénen múlik.
Adja magát, hogy a pozitív testkép elérése érdekében sportoljunk, mozogjunk rendszeresen. Persze ez nem ilyen egyszerű, hiszen egy rossz választás még ronthat is a dolgon. Ahelyett, hogy javítana. Próbáljunk ki több mindent, olvassunk utána, kérdezzük meg környezetünkben élőket! Lessünk el különböző módszereket! Mindenki számára létezik megfelelő testmozgás, és nem kell világ-, és olimpiai bajnok teljesítményeket kergetni, elérni ahhoz, hogy az adott sportban megtaláljuk magunkat. Amellett, hogy egészségesebb életmódra váltunk, a testünkben (és lelkünkben) bekövetkezett pozitív változásokat is nyomon követhetjük. A rendszeres sportolás (egy megfelelően kiválasztott mozgásfajtával) egyértelmű lépés a pozitív testkép irányába. Legyen az csak egy átlagos séta, vagy akár hegymászás, mindenképpen érdemes hosszú távon beleprogramozni életünkbe.
Mindenkinek vannak jó és kevésbé jó adottságai, előnyei és hátrányai. Ha megtanuljuk értékelni az előnyöket, miközben javítunk a hátrányokon, máris a fejlődés útjára lépünk pozitív testkép szempontjából. Fontos látni, hogy mennyi mindenre vagyunk képesek akkor, ha elhisszük magunkról, hogy mindenre képesek vagyunk. A lehetőségeink határtalanok, nem szabad hagyni, hogy a kishitűség gúzsba kössön. A pozitív testkép akadálya sok esetben éppen ez a fajta kishitűség, és korlátoltság.
Önmagunk pozitív szemlélete nem nagyon jöhet létre anélkül, hogy másokat értékeljünk. Tudjuk, ki kedves, ki szép, ismerjük ismerőseink jó tulajdonságait, ugyanakkor hibáit és hátrányait is. Értékelni kell, ha valaki igyekszik, ha valaki jót cselekszik, ha valaki pozitívan változik. Ezekből a példákból magunk is erőt merítünk (akár tudat alatt is), felállíthatunk egy koordináta rendszert, amelynek a szereplővel együtt működünk. A környezetünkkel ugyanez a helyzet. Ha képesek vagyunk arra, hogy lelassítsunk, olykor megálljunk azért, hogy meglássuk (megvizsgáljuk) a szépet és értékeset, könnyebb lesz a dolgunk abban, hogy magunkat is pozitívnak lássuk.
A pozitív testkép sokszor csak egy-egy apró benyomáson múlik. Egy-egy olyan lökésen, amely „beindítja a motort”. Ilyen kis lökés lehet, ha felveszünk egy új ruhát, ha frizurát csináltatunk, lebarnulunk, vásárolunk magunknak egy divatos cipőt, stb… Azaz: megajándékozzuk a testünket (és ezzel a lelkünket) valamivel, amelynek a hatása hozzájárul a pozitív testkép kialakuláshoz. Természetesen nem a ruha teszi az embert, de az újdonság és az (ön)ajándékozás öröme olyan dolog, amelynek nem szabad lebecsülni az erejét. Sok kis dolog sokra megy. Persze ezek az ajándékok is lehetnek üres kellékek, ha nem találjuk meg bennük és általuk önmagunk, nem sokat érnek.
Az előző ponthoz kapcsolódik, azonban nem apróság és nem időszakos. Fontos, hogy folyamatosan, állandó jelleggel törődjünk önmagunkkal, olyan értelemben, hogy figyelünk a testünkre, annak jelzéseire. Például a megfelelő alvásmennyiségre, folyadékbevitelre, az étkezésre és egyebekre. Testünk szükségleteit az évek alatt nagyon is jól megismerjük, de ha nem figyelünk oda rájuk, az megbosszulja magát. Aki nem érzi jól magát a bőrében, mert nem gondoskodik magáról, annak csorbul a pozitív testképe.