Új konzultációs felkérése érkezett!
Dr Nagy Péter
A mai világunkban minden felgyorsult, minden sokkal hamarabb megtörténik a fiatalokkal, de valahogy a házasságkötés, családalapítás, gyermekvállalás, hivatás megtalálása mintha egyre későbbre tolódna ki, vagy meg sem történik. Egyre többet halljuk azt a kifejezést, hogy mama-hotel, gap-year, évhalasztás, az angol nyelvterületeken a fiatalokat „twixter” vagy „kidult” (kid+adult) névvel illetik. A kultúránk elbagatellizálja a felnőttkor kezdetét.
Az szinte már beleégett a köztudatba, hogy életünk első 3-5 éve mennyire meghatározó a későbbi életünkre nézve, de arról keveset hallunk, hogy a felnőtt fejlődésünk szempontjából a 20-as éveink a meghatározóak. A mai fiatalok többsége „élni” akar, bulizni, fesztiválozni, évet halasztani, beutazni a világot, meggazdagodni és tragédiaként élik meg a 30. születésnapjukat. Vajon miért, hisz kiélték magukat. A 20-as évek mintha gondtalanul elszálltak volna és minden 10-20 évet elhalasztódik. A 20-as évek ideje alatt formálhatjuk meg a későbbi munkánkat, szerelmünket, boldogságunkat, identitásunkat. Óriási jelentősége van ennek a 10 évnek, amelyet könnyen átbuliznak az ifjak. Kutatások bizonyítják azt, hogy az élet legmeghatározóbb eseményeinek 80%-a 35 éves kor alatt megtörténik! Vagy épp nem történik meg. Az agy befejezi a második és egyben az utolsó növekedési fázisát a 20-as években, így átprogramozza magát a felnőttkorra. A 20-as években rengeteg minden történik és történhet, ha tudatosan éljük meg, mert ekkor lesz az első diploma, az első munkahely, az első önálló lakás, a leendő férj vagy feleség, első gyerek. A karrier első 10 éve meghatározza, hogy később mennyit keres valaki. A női termékenység 28 éves korban tetőződik, utána már kényessé válik a dolog és az ezt megelőző párválasztás is.
Láthatjuk, hogy a 20-as évek feladatai nem áttolhatóak a későbbi évtizedekre, mert később minden sokkal sürgetőbb lesz és a lehetőségek is korlátozottabbak.
Abba is érdemes belegondolni, hogy az idő van elosztva a legigazságosabban a mindennapokban, mert mindenkinek ugyanannyi van belőle: 24 óra egy napra.
Amikor időmenedzsmentről beszélünk, valójában az életünkről beszélünk, ezért találóbb az a kifejezés, hogy életmenedzsment, ami fokozottan érvényes a 20-as éveiben lévő fiatalokra. Nem mindegy, hogy hová és mibe fektetik az energiájukat, kikkel barátkoznak, ismerkednek, mivel töltik el a szabadidejüket, mit tanulnak, milyen munkatapasztalatokra tesznek szert, stb. mert ezek a kapcsolatok, események alapozzák meg a későbbi életüket.
Ha így tekintünk az időnkre, illetve a 20-as éveinkre, akkor minden másodpercnek jelentősége van, és nem mindegy, hogy azt feleslegesen elpazaroljuk, vagy olyan dolgokra fordítjuk, mely nem jó érzéssel tölt el bennünket. Ne az legyen meghatározó, amit nem tudtunk megtenni vagy nem tettünk meg, hanem amit épp megteszünk abban az értékes pillanatban a jövőnk és a boldogságunk érdekében.