Új konzultációs felkérése érkezett!
Dr Nagy Péter
A párkapcsolatunk elvezethet bennünket a Paradicsomba. Az utat azonban szakadékok övezik, és jöhet hurrikán vagy jégeső is. A kapcsolatunkat meg kell óvnunk a rá leselkedő veszélyektől. De hogyan tehetjük ezt meg? Megmutatjuk a 6 leggyakoribb párkapcsolati problémát, és azt, hogy hogyan oldjuk meg őket.
Nincs olyan párkapcsolat, ahol nem fordulnak elő nézeteltérések. Ha azonban már mindenen veszekszünk, állandóan harcolunk a párunkkal, az megmérgezheti a kapcsolatunkat. Amikor elégetlenek vagyunk a társunk minden tettével, és talán vele magával is, és ezt ki is fejezzük felé, az nem fogja építeni a köztünk lévő kapcsolatot. Szavakkal is okozhatunk sérüléseket, gyorsan válhat a szerelmünk bántalmazóvá.
A nyílt, őszinte, tiszteletteljes kommunikáció megakadályozhatja a veszekedéseket, megelőzhetjük már a kialakulásukat is. A tisztelet rendkívül fontos, a legkiélezettebb helyzetben sem mondhatunk olyat, ami aztán jóvátehetetlen lesz. Beszéljünk a párunkkal világosan és érthetően, fejezzük ki az igényeinket, közben pedig ne feledkezzünk meg arról, hogy szeretjük és tiszteljük őt.
Ha a párkapcsolatunkból gyermek születik, ő fel fog nőni, és elhagyja a szülői házat, hogy elkezdje a saját életét. Ez természetes, ennek így kell lennie. Amikor azonban elköltözik otthonról, űrt hagy maga után, és ezzel a vákuummal az ott maradók szembesülnek: vagyis mi. Megszűnünk szülőnek lenni, annak a mindennapi feladatokat ellátó értelmében, és újra csak egy pár leszünk. És ezzel lehet, hogy nem tudunk mit kezdeni.
Ugyanígy felborítja az addig fennálló egységet, amikor a gyermekünk megszületik. Új családtag érkezik, új feladatok, kötelezettségek hárulnak ránk. Az addigi életünk egy csapásra megváltozik, nincs lustálkodás délig a hétvégén, és hajnalig tartó buliknak is vége. Eddig egymásnak voltunk a legfontosabbak, de most új szereplő került a képbe, és könnyen azt érezhetjük, hogy háttérbe szorultunk, vagy nem tudunk annyi figyelmet adni a másiknak, amennyit szeretnénk.
Felkészülten várhatjuk, amikor a gyermekünk bejelenti, hogy elköltözik. Ez segíthet betölteni a maga után hagyott ürességet, új hobbit találhatunk, vagy elővehetjük az évek óta félbehagyott feladatokat. Ha ezeket a párunkkal együtt csináljuk, az segíthet abban, hogy újra egymásra találjunk, és közel kerüljünk egymáshoz.
A gyermekünk születése sem érhet bennünket teljesen váratlanul, kilenc hónapunk biztos lesz a felkészülésre. Felkészülten várhatjuk az előttünk álló feladatokat. Berendezhetjük a gyerekszobát, vehetünk fürdető kádat, és ha számítunk arra, hogy ezután bizony minden más lesz majd, segíthetjük egymást, ahelyett, hogy elhanyagoltnak érezzük magunkat.
A párkapcsolat a kettőnk ügye. A felmerülő problémákat, feladatokat együtt fogjuk megoldani. Jó esetben. Lehetnek azonban olyan rokonaink, aki majd úgy gondolják, hogy ők jobban tudják, mit kellene tennünk. Ez akár éket is verhet közénk, szétzilálhatja a kapcsolatunkat. Egy olyan személy, aki befolyással van még valamelyikünkre, sok problémát okozhat a beavatkozásával. Természetesen ez nem csak egy anyós lehet. Egy após vagy egy nagyszülő ugyanúgy megkeserítheti az új életünket.
Ilyenkor össze kell zárnunk, világosan közvetíteni kell a külvilág felé, hogy egy pár vagyunk, és senkitől nem tűrjük el, hogy beleszóljon a dolgainkba. Fontos, hogy ehhez mindkettőnkre szükség lesz. Nem lehet egy kicsit ide is, oda is megfelelni.
Nem ritka, hogy a párok között tíz év, vagy még ennél is nagyobb a korkülönbség. Ez a problémák melegágya lehet, hiszen különböző élethelyzetekben vagyunk. Talán az egyikünk gyermeket akar, a másik már nem, talán buliznánk minden hétvégén, míg a párunk inkább sörözne a TV előtt. Más lehet az érdeklődési körünk is, és a tempó is, ahogy az életünket éljük. Emiatt feszültség alakulhat ki a párkapcsolatunkban.
Nem tudatosan választunk idősebb vagy fiatalabb párt magunknak. Abban azonban már lehetünk tudatosak, hogy toleránsak és empatikusak leszünk a másik igényeivel, és legalább időnként kilépünk a komfortzónánkból, hogy időt tölthessük a partnerünkkel.
A féltékenység megmérgezheti a kapcsolatunkat. Bizalmatlanok leszünk, nem hiszünk a másiknak, gyanúsítjuk őt, akár alaptalanul is. Ez a párkapcsolatot erőteljesen rombolja, egyre távolabb kerülünk a másiktól, a viták mindennapossá válhatnak. Aki féltékeny, az bizalmatlanná válik a másikkal szemben, emiatt pedig eltávolodunk egymástól.
Meg kell vizsgálnunk, hogy a féltékenységünknek nem-e a saját bizonytalanságunk az okozója. Az ártatlanul megvádolt fél dühös és frusztrált lehet, és nem érti, miért nem bíznak benne. A féltékenységünk akár a másik sikereinek szólhatnak. Ilyenkor érdemes magunkba néznünk, és megvizsgálnunk, hogy miért nem tudunk örülni annak, hogy a párunk jól halad előre az életében.
Amikor egy veszekedéskor nem világos számunka a kiváltó ok, könnyen lehet, hogy a párunk valamelyik múltbeli sérelmére reagál. Ez amellett, hogy igazságtalan, roppant kellemetlen is, hiszen a megoldás sincs a kezünkben, hiszen mi nem követtünk el semmit.
A feldolgozatlan múltunk miatti konfliktusok az önismeret hiányából eredhetnek. Megoldás lehet, ha jobban megismerjük magunkat, önképző könyveket olvasunk, eljárunk különféle fejlesztő kurzusokra, de szükség esetén szakemberhez is fordulhatunk. Ha feldolgozzuk a múltunkban elszenvedett sérelmeinket, annak pozitív hatása lesz a jelenlegi életünkre is.