Új konzultációs felkérése érkezett!
Dr Nagy Péter
Jelen írás egy cikksorozat első része, amely a személyiség mérőeszközéről, a Big Five tesztről szól. Ebben a cikkben a személyiségpszichológia alapkérdéseit és a Big Five teszt kidolgozásának történetét ismertetjük. A sorozat második része A Big Five személyiségelmélet II. része címen található meg oldalunkon és a teszt öt faktorát és alkalmazási területeit mutatja be.
A pszichológiában az emberi természetet, az emberek jellemző működésmódjait igyekszünk megérteni. Ehhez két fő szempontból tudunk közelíteni: vizsgálhatjuk azt, ami mindenkinél ugyanolyan, ami az általános lélektan területe; és elemezhetjük azt is, hogy miben különbözünk egymástól. Ez utóbbi a személyiséglélektan területe, és könnyen belátható, hogy az emberi természet egyik legszembetűnőbb sajátosságát, az egyes egyének különbözőségét, egyediségét igen szép feladat vizsgálni. A korai személyiségelméletek különféle embertípusokat igyekeztek elkülöníteni egymástól. A legkorábbi ilyen elméletek nyugaton az ókori Hippokratész nevéhez fűződnek, akinek az orvosi esküt is köszönhetjük. Ezek a merev kategóriák azonban nem igazán illeszkedtek az emberi sokszínűséghez, így a későbbiekben a vonáselméletek váltak népszerűvé. Olyan tulajdonságokat kerestek, amik mindenkire jellemzőek, de különböző mértékben. Például a “kifelé forduló” kontra “befelé forduló” embertípus helyett arra kérdeztek rá, ki mennyire szeret emberek között lenni, kinek hány barátja van, stb. Az erre érkező válaszokat lehet átlagolni, és ez alapján bármelyik egyénről elmondható, hogy mennyire jellemző rá az adott tulajdonság a többiekhez képest. Ezeket a tulajdonságokat könnyű kérdőívekkel mérni, melyek segítségével populációs szinteken sikerült információhoz jutni. A legmodernebb elméletek pedig érdekes módon visszakanyarodtak az embertípusok meghatározásához. Újabban ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, hogy az egyes személyiségvonások milyen konstellációkat alkotnak egymással. Tehát a személyiségvonások mintázatát keressük az egyes emberekben, ami segítségével szélesebb körben tudunk következtetéseket levonni. Ha munkapszichológusként egy jó vezetőt szeretnék kiválasztani, akkor nyilván nem hozhatok egy darab személyiségvonás alapján döntést, hanem sok vonás esetén kiemelkedően magas (pl. szorgalom), sok más vonás esetén pedig kiemelkedően alacsony (pl. stressz tűrés) értékeket fogok keresni ugyanabban az egyénben egyszerre. Klinikai szakpszichológusként pedig a diagnózis alkotás is alapvetően hasonló folyamat, széles körű tünet- és viselkedésminta alapján hozható meg csak egy diagnózis.
A Big Five, azaz a Nagy Ötök elmélete jelenleg a legjobban megalapozott, legszélesebb körben elfogadott személyiségelmélet a pszichológiában. Alapvetően egy vonáselméletről van szó, nevéből eredően öt darab, egymástól független dimenzió mentén méri az emberi személyiséget. Az elmélet megszületése nagyon izgalmas történet. Az eredeti ötletet ugyanis a lexikai hipotézis adta, amely szerint az emberre jellemző pszichológiai tulajdonságok nyomai megtalálhatók a nyelvben. A fő háttér probléma az volt, hogy melyik személyiségvonások kerüljenek be az elméletekbe? Erre láthatóan nagyon nehéz objektív választ adni, hiszen egyes tulajdonságok különböző helyzetekben különböző fontossággal bírnak. Sokáig teljesen szakmai megfontolások mentén kerültek be vagy ki a vonások az elméletekből. A lexikai hipotézis keretében azonban sikerült tapasztalati úton, tehát objektíven kiválogatni a változókat. Az áttörés a következő ötlet volt: nézzük meg az egymáshoz hasonló tulajdonságot leíró melléknevek számát a nyelvben! Ha valamelyik tulajdonság fontos egy ember leírásához, akkor lesz rá szó a nyelvünkben. A pszichológusok “egyszerűen” kinyitották az értelmező szótárt, és kigyűjtötték az összes tulajdonságot leíró melléknevet. Ezután statisztikai módszerrel megvizsgálták, hogy az egyes melléknevek milyen “csoportokba”, azaz személyiségvonásokba tömörülnek. Az így kapott elmélet minden szakmai elfogultságtól mentes, hiszen a létrehozásához csak a mindenki által használt nyelvre és az objektív matematikára volt szükség.
A következő cikkünkben bemutatjuk a teszt öt faktorát, és kitérünk a teszt alkalmazhatóságára, felhasználási módjaira is.