Új konzultációs felkérése érkezett!
Dr Nagy Péter
A stressz az állandó idegesség kifejezéssel írható le érzékletesen, mely szervezetünk nem specifikus visszajelzése a környezetünkből származó negatív impulzusokra. A probléma ezzel a riadókészültséggel, hogy testünk túlfeszített állapotba kerül, ami elhúzódó, krónikus lefolyással nagyon ártalmas lehet. Olyan világban élünk, ahol már rengeteg lehetőség áll rendelkezésünkre, hogy tudatosan alkalmazkodjunk a válságokhoz, ezáltal sikeresen leküzdjük a lelki traumákat, viszont ha ez így van, akkor a stressztűrő képesség fejlesztését miért nem kezdjük el már gyermekkorban? Hiszen ezzel könnyebb lenne az életünk szülőként és cseperedő ifjoncként egyaránt, nem beszélve arról, hogy ily módon felnőttként már rutinszerűen, profin alkalmazhatnánk ezeket a technikákat.
Tudjuk, a szorongás életünk része, a teljesítményorientált világban viszont már nem csupán a felnőtteket érinti, hanem az óvodás, iskoláskorú gyerkőcöket is veszélyezteti. A létbiztonság bázisaként egyre többen a teljesítőképességet, a produktivitást azonosítjuk, ez pedig a nevelési gyakorlatban egyenes út a megfelelési kényszer kialakításához. A stresszt, a mindennapos aggódást lehetetlen kirekeszteni az életünkből, de ahhoz, hogy ne vegye át az irányítást a dolgaink felett, muszáj kordában tartanunk. Pontosabban fogalmazva a saját és gyermekünk stressztűrő képesség szintjének megfelelő fejlesztésére, edzésére kell koncentrálnunk, ennek eléréséhez hatékony stratégiákat szükséges elsajátítanunk, továbbadnunk a csemetéknek, mert ne felejtsük el, az, hogy a nyomásnak kitett csöppség milyen metódusokat alakít ki a viszontagságos helyzetek kezelésére, egész életére hatással lesz, és egyértelműen a mi felelősségünk. Effektív stresszkezelés céljából már komoly szolgáltatási portfóliók állnak rendelkezésünkre, de mi magunk is tehetünk azért, hogy kiegyensúlyozottak legyünk, és lurkónkat is ily módon edukáljuk, így könnyebben fogja hatástalanítani az életében elébe hulló akadályokat.
A kiindulópont, hogy a stresszt és a negatív élettörténés által generált rossz emóciót összekapcsoljuk, és a gyereknek is tanítsuk meg, hogy az érzéseit próbálja kifejezni a lehető legpontosabban, hisz ezzel nemcsak érzelmi intelligenciája fejlődik, de képes lesz behatárolni egy esetleges probléma forrását is. Természetesen ehhez kulcsfontosságú a sok beszélgetés, a kudarcélmények megvitatása, a gyermek lelkének kiismerése, a pozitív szülői visszacsatolás. Tudatosítanunk kell, hogy ha szeretné megőrizni egészségét, belső harmóniáját, ahhoz bizony a stresszel és a stressztűrő képesség tréningezésével foglalkozni kell. Megtaníthatunk neki egy egyszerű meditációt, stresszoldó módszert, amellyel a mindennapok során hatásosan kontroll alatt tarthatja saját belső félelmeit, ezáltal tudatosul benne, hogy a saját állapotáért önmaga a felelős, azaz tehet érte, hogy jobban érezze magát. Célravezető lehet a naplóírás és rajzolás, a meditációs zene a háttérben, a hobbisportolás és az aromaterápia is. Fontos, hogy mutassuk meg neki, a rossz érzéseken felül lehet kerekedni, próbáljuk elvetni benne a pozitív életszemlélet apró magvacskáit, illetve amikor csak tehetjük, növeljük önbizalmát, építsük önértékelését és problémamegoldó képességét, hiszen a cél, hogy jól érezze magát a bőrében.