Új konzultációs felkérése érkezett!
Dr Nagy Péter
Életünk során mindannyian a boldogságra törekszünk. Szeretjük élvezni az életet, keressük annak örömeit. Ennek azonban sajnos sok akadályával szembesülünk. Az élet nehéz, kihívásokkal, nehézségekkel teli. Ennek a kettősségnek a jelenléte születésünk óta kísér minket a neveltetésünk formájában. Mindannyian emlékszünk az életre szóló leckékre szüleinktől. És sokan közülünk folytatjuk is a nevelés ezen hagyományát a saját gyerekeinkkel. Mindenesetre a jutalmazás és büntetés pszichológiai mechanizmusa nem csak szülőknek, hanem mindenkinek releváns lehet.
Hogy mi számít jutalomnak vagy büntetésnek, azt meglepően nehéz definiálni. Ugyanis mivel mindannyian egyediek vagyunk, nagyban változik az emberről emberre, hogy ki mit tekint jutalomnak. Egy reggeli kávé vagy esti sör sokunknak jutalom talán, de van akinek pont hogy büntetést jelentenének. Így talán induljunk inkább onnan, hogy jutalom valamilyen szükséglet kielégülése. Ez így már általánosabb, hiszen szükségletei mindenkinek vannak. És bár itt is ugyanúgy érvényes az, hogy mindenkinek mások a szükségletei, ezek között az evolúció rendet tett nekünk. Ugyanis vannak olyan szükségletek, amelyeknek a kielégülése rövid vagy hosszú távon előnyösebb másoknál. Az előnyt itt az egyén és a faj fennmaradása jelenti. Emiatt beszélhetünk univerzális jutalmakról, melyek az emberiség túlnyomó többsége számára kívánatosak (kivételek mindig vannak). Ide tartozik kézenfekvő módon az étel és a szex, illetve társas lények révén maga a szeretet is. És egy evolúciós szempontból új találmány is, a pénz. És persze sok minden más. Jutalom tehát minden vagy bármi, ami egy szükséglet kielégüléséhez vezet, és az is, ami megelőz egy büntetést. És ugyanígy büntetés minden, ami egy szükséglet kielégülését megakadályozza (jutalom elmaradása), vagy kifejezetten hátrányhoz vagy sérüléshez vezet.
Az előzőek alapján az eszköztárunk a következő: pozitív jutalom („ha abbahagyod a sírást, akkor kapsz egy fagyit”), negatív jutalom („ha abbahagyod a sírást, akkor nem kapsz két pofont”), pozitív büntetés (a két pofon) és negatív büntetés (az elmaradt fagyi). Mint látható, nevelés vagy tanítás során általában egy elvárt viselkedést szeretnénk elérni vagy megszüntetni. Ilyenkor gyakorlatilag bevezetünk egy új szükségletet, így motivációt is a korábbiak mellé. Ez az új szükséglet pedig remélhetőleg erősebb, mint ami az eredeti viselkedést kiváltotta. A szükséglet kielégülését jutalom vagy büntetés felvázolásával helyezzük kilátásba.
Az elmúlt évszázad kutatásai alapján két másik tényező figyelembevétele mellett a jutalmazás bizonyult hatékonyabbnak. A büntetés „haszna” az azonnali változás, viszont hátránya, hogy nem kínál beépített alternatív viselkedésmintát, hanem csak egy erős tiltás a jelenlegi viselkedésre nézve. A jutalmazás ehhez képest egyértelmű, hiszen az aktuális viselkedés megerősítése történik. Ezért lehetőleg igyekezzünk a jutalmazást előnyben részesíteni, büntetés alkalmazásánál pedig mindenképp adjunk körültekintő magyarázatot, és elvárt viselkedési alternatívát, amit aztán jutalmazzunk is meg. Ellenkező esetben a nem kívánt viselkedés „csakazértis” alapon várhatóan meg fog ismétlődni. És soha ne büntessünk szeretetmegvonással.
Ahogy említettem, két fontos szempont merült fel a jutalmazás és büntetés kutatása során. Ezek pedig a jutalom/büntetés mértéke és ideje. A mérték vagy a nagyság (hány gombóc fagyi) lehet konzisztens vagy inkonzisztens. Például ha egy kutyát tanítunk pacsit adni jutalomfalattal, minden sikeres pacsi után kaphat egy jutifalit, vagy dönthetünk úgy, hogy az első sikeres pacsit mondjuk öt jutalomfalat kíséri, de a többit már kevesebb, és így tovább ennek a variációi. A tapasztalat szerint a konzisztens jutalom tartósabb eredményhez vezet, az inkonzisztens viszont hamarabb hoz gyümölcsöt. Képzeljük el, milyen lenne, ha az első lottószelvényünk lett volna telitalálat… Az idő arra utal, hogy a kívánatos viselkedést mikor követi a jutalom. Az azonnali jutalom azonnal eredményhez is vezet, de ha nem tudjuk, mikor jön a várt jutalom, az érdekes módon gyakoribb és tartósabb ismétléshez vezet. Ennek a legszemléletesebb példája sajnos a szerencsejáték. Itt a jutalom egyszerre a pénz és a nyerés öröme. A félkarú rabló egy idő után meghozza ezt, de nem lehet tudni, hogy mikor. Azért nagyon könnyű ebbe a függésbe beleesni, mert ez a fajta időben és mértékben bizonytalan, mégis „garantált” jutalom a legkívánatosabb ingereket kombinálja.