Új konzultációs felkérése érkezett!
Dr Nagy Péter
A mértékletesség voltaképpen a szélsőségek elkerülését jelenti, egy olyan erény, amelyet nem könnyű követni, s talán még nehezebb elsajátítani. Érdekesség, mai világunkban még inkább felértékelődik a szerepe.
Miként legyünk mértékletesek a mai, fogyasztást ösztönző, életet gyorsító világunkban? Bizony, nem könnyű a feladat, mert környezetünk nap, mint nap arra sarkall minket, hogy legyünk harsányak, túlzóak, tegyünk meg bármit, lehetőleg minél előbb. Mert ez jár nekünk. Mert ki kell tűnni a hangos tömegből. Mert ki kell próbálni mindent. Mert habzsolni kell az élvezeteket, stb. Nehéz, de nemes feladat eme csapdából való kilépés, nagy fokú tudatosság és elhatározás szükséges hozzá. A mértékletesség gyakorlása mindenképpen jótékony hatással bír, akárcsak az odavezető út.
A mértékletesség fogalmát is fontos tisztázni. A mértékletesség nem azt jelenti, hogy az élet nem adhat élményeket, nem lehetnek vágyaink, nem vezethetnek az ösztöneink. Erről nincs szó, nagy butaság magunkba fojtani azt, ami az élet természetes velejárója. A célokat, az élvezeteket, a rajongást, stb… A mértékletesség szóban benn van minden, ha egy kicsit ízlelgetjük a szót, rájövünk, nem tiltásról, inkább visszafogottságról van szó. Jön a következő kérdés: miként ismerjük fel a határokat?
A mértékletesség erénye magában foglalja azt, hogy ismerjük magunkat, és a minket érő benyomásokat, tapasztalatokat elemezve meg tudjuk állapítani, hogy bármi amit teszünk, az káros, káros szintű, vagy még a fentebb említett határon belül van. Ha valaki mohó mondjuk az étkezésben, arra ráfér a mértékletesség, ugyanakkor a másik véglet is lehet káros. Érdemes kerülni ezeket a végleteket, szélsőségeket. Elképzelhető, hogy elsőre nem ismerjük fel, hogy az adott cselekedet a szélsőséges kategóriába tartozik, de idővel – akár különböző összehasonlítási alapok felhasználásával és egyéb tapasztalatokkal – rájöhetünk a változás szükségszerűségére. Jellemző, hogy fiatalabb korban az ember nem találja a mértékletesség mértékegységét, később pedig jobban boldogul. Ugyanakkor felnőtt lét önmagában sajnos még nem vezet eredményre, könnyű benne maradni, vagy belecsúszni a helytelen életmódba.
Érdekesség, hogy a jónak tartott tulajdonságokból is lehet túl sok. A mértékletességet nemcsak a káros szenvedélyekre kell érteni, más területeken is elvethetjük a sulykot, olyannyira, hogy azzal ártunk magunknak, vagy másoknak. Például nem mindegy, hogy bátrak vagyunk, vagy vakmerőek, óvatosak, vagy gyávák. Szeretünk valakit, vagy belebetegszünk, esetleg üldözünk, megfojtunk szerelmünkkel, rajongásunkkal? Nagylelkűek vagyunk, szeretünk adni? Bizony azt is túlzásba lehet vinni, lehet többet ártunk vele, mint használunk. Érdemes ezeket a dolgokat is számba venni a mértékletességgel kapcsolatban.