Új konzultációs felkérése érkezett!
Dr Nagy Péter
Az emberiséget régóta foglalkoztatja a kérdés: mit hoztunk magunkkal, mit kaptunk őseinktől és ez milyen hatással van a jelenlegi életünkre? A népszerű témában egymás után jelennek meg az érdekesebbnél érdekesebb tanulmányok, írások, így egyre több ismerettel rendelkezünk a családi minták természetéről.
Az említett téma rendkívül sokrétű, a családi minták sokféleképpen, számos területen és módon hathatnak az életünkre. Kik vagyunk, hová tartunk, miért érdekel minket az adott dolog, miért nem egy másik? Különböző kérdésekkel kutathatjuk a múltat, boncolgathatjuk a családi örökséget, környezetet. Az biztos, hogy az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés a boldogsággal kapcsolatos. Miért vagyunk boldogok, vagy boldogtalanok? Mekkora szerepe van abban a nevelésünknek, a szüleinknek, a gyermekkorunknak? A családi minták sok mindenre megadhatják a választ.
A boldogság sem egy könnyen megfogható fogalom, hiszen egyénenként mást és mást jelenthet boldognak, vagy boldogtalannak lenni. Ugyanakkor leszögezhetjük, hogy állapotunkat (legyünk azzal elégedettek, vagy sem) nagyban befolyásolhatják a gyermekkori tapasztalatok. Talán nem is kell külön hangsúlyozni, hogy milyen komoly hatásai lehetnek egy fiatalkori traumának. Ami, ha nincs feldolgozva, később is kísért, olyan „mellékhatásokat” okozva, mint hibás, negatív önértékelés. Egy trauma lehet fizikai és lelki, illetve természetesen ezek kombinációja, a bántalmazott pedig nehezen, csak nagyfokú tudatossággal szabadulhat meg a múltbéli „kísértetektől”.
A családi minták meghatározóak lehetnek abban, hogyan definiáljuk a boldogságot. Ezt látjuk, tapasztaljuk, megtanuljuk, jó esetben helyesen. Sajnos azonban gyakran előfordul, hogy nevelésünk során torzítva sajátítjuk el azt, hogy mit jelent boldognak lenni. Túl nagyok lesznek az ezzel kapcsolatos elvárásaink, vagy épp ellenkezőleg. Túlzottan törekszünk a boldogságra, vagy amit annak hiszünk, esetleg nem merünk boldogok lenni. Előfordul, nem tanuljuk meg megélni az örömöt és ez komoly gát lehet későbbi életünk során.
A szülő egyszerre minta és egyszerre olyan személy, aki nevel. Mondani sem kell a családi minták lehetnek rendkívül károsak (például: alkoholizmus, erőszak, depresszió), mind magatartásban, mind nevelésben rombolhatják annak az esélyét, hogy valaki egészséges, boldog felnőtté váljon. Ha a szülő például nem jelent elegendő támogatást, nem építi az önbizalmat, akár tudat alatt tönkreteheti a gyermek fejlődő énképét. Nem beszélve arról, hogy számtalan rossz példát tud mutatni.
A családi minták mentén számos érzelmet, tulajdonságot, magatartást vissza tudunk vezetni. Érdekes és érdemes önvizsgálatot tartani, s ha a feldolgozás túlságosan bonyolult, szakember segítségét igénybe venni. A boldogságra mindenkinek megvan az esélye, még akkor is, ha a rossz tapasztalatok, sérülések, károsodások vannak. Aki képes észlelni ezeket, máris megtette az első lépést egy boldogabb élet felé.