Új konzultációs felkérése érkezett!
Dr Nagy Péter
A hagyományos pszichológiai beszélgetős módszereken kívül még vannak olyanok, amelyek gyógyítják a lelket-testet egyaránt, mint például különböző művészetterápiás eszközök: zene, festészet, szobrászat, stb. Ugyanakkor léteznek olyan módszerek is, amelyek kifejezetten a testhez “szólnak”, és annak segítségével szabadítják fel az elraktározódott negatív emlékeket, gyógyítják a traumákat. Az alábbiakban három ilyen technikát mutatunk be, a teljesség igénye nélkül.
Az érzelmi szabadság technikáját (Emotional Freedom Technique), vagy az érzelmi felszabadító technikát, amit nálunk még kopogtatós módszernek is neveznek, egy amerikai mérnök, bizonyos Gary Craig fejlesztette ki 1993-ban. A hagyományos kínai orvoslás energiaáramlás elvén alapul: fizikai vagy pszichológiai sokkok okoznak energiazavarokat, „elzáródásokat”, „csomókat”, amelyek az akupunktúrás meridiánokon keresztül „helyrehozhatók”. Ha ezeket a pontokat az ujjak ütésével stimuláljuk, miközben egy problémára összpontosítunk, ezek a csomók felszabadulhatnak. A foglalkozás-kezelés a fizikai vagy érzelmi fájdalom intenzitásának azonosításával és felmérésével kezdődik. A finom, könnyű ütögetések közben a problémával kapcsolatos szavak, mondatok hangzanak el. A tudományosan is igazolt titka az, hogy az akupunktúrás pontok, amelyeket kopogtatnak közvetlen összeköttetésben az amygdalával, az agyon azon részével, amely a stresszreakcióért felel. A technika egyszerű, egy rövidebb tanfolyamon meg lehet tanulni és otthon, egyedül is végezhető.
Az EMDR egy 1987-ben, Francine Shapiro nevű amerikai pszichológus által kifejlesztett módszer – eye movement desensitization and reprocessing - vagyis szemmozgásokkal történő deszenzitizálás (érzékenység megszüntetése) és újrafeldolgozás. Olyan terápiás eljárás melyet traumatikus élmények következtében kialakult maradandó problémák kezelésére dolgoztak ki. Másképpen fogalmazva a szemmozgások neuro,-érzelmi integrációja, ami egyszerű elven alapul: az agyunk öngyógyító mechanizmussal rendelkezik, mely segít megemészteni az érzelmi sokkokat. Ha a sokk túl erős, a rendszert túlterhelik az információk és a trauma elakad az idegrendszerben, tárolódik független neuronok hálózatában, majd „rendellenes” emlékeket hoz létre (képek, hangok vagy testi érzetek). A gyors szemmozgások szinkronizálják a két agyfélteke tevékenységét, ezáltal „újraolvassák” ezeket az emlékeket, hogy utána pozitív képekkel helyettesítsék őket. A foglalkozás során a szakember segít a páciensnek azonosítani a kezelni kívánt problémát, majd gyors kézmozdulatokkal stimulálja szemmozgásait, amíg az érzelmek semlegessé válnak és a traumatikus esemény „elmúlik”. Ez pozitív gondolatokkal és érzésekkel társul, ma terapueták tízezrei használják szerte a világban, de csak erre speciálisan szakképzett személyek végezhetik.
Csontkovácsolásnak is hívják minálunk, 1880-as években Daniel David Palmier nevű, amerikai gyógyító hozta létre. Tévesen azt hiszik sokan, hogy csak a hátproblémákat oldja meg, mert a csontkovácsok számára a hátunk tükrözi az érzelmi állapotunkat. Valójában a gerincoszlopunk védi a gerincvelőt, ami egy igazi „ideginformációs autópálya”. Bármilyen kis hatás: egy baleset vagy rossz testtartás, de érzelmi sokk, túlzott stressz vagy visszafojtott harag is zavart okoz az idegek közti “kommunikációban”, ami egy patológia kiindulópontjává válhat. A kiropraktőr ehhez a testi intelligenciához fordul: speciális kezelési technikákkal a test által elfelejtett mozgások újrateremtésével információt küld az idegrendszernek. Mivel a csontkovácsok holisztikus nézetekkel rendelkeznek az emberről, ez a "párbeszéd" nemcsak a hátfájást oldja meg, hanem gyakran pszichológiai jóllétet is generál.