A szezonális affektív rendellenesség, avagy ismertebb nevén szezonális letargia egyfajta depresszió, amely az évszakok változásával függ össze. Évente körülbelül ugyanabban az időben kezdődik és ér véget. Ha olyan vagy, mint a legtöbb ilyen betegségben szenvedő ember, a tüneteid ősszel kezdődnek, majd a téli hónapokban is folytatódva kiaknázzák energiamezőid teljes tartalékait, végül a kedvetlenség hálójába taszítanak. Ritkábban tavasszal vagy nyár elején okoz problémát, ezt a verziót nyári depressziónak nevezik. Most a szezonális letargiáról beszélünk egy kicsit, tarts velünk!
Mit kell tudni a szezonális letargiáról?
A legtöbb esetben a szezonális affektív rendellenesség tünetei késő ősszel vagy kora télen jelentkeznek, majd a tavaszi és nyári naposabb időszakra egyszerűen elmúlnak. Ritkábban, az ellenkező pórusú egyének esetében a tünetek tavasszal vagy nyáron kezdődnek. A kórisme mindkét variánsnál enyhébb formában indul, és fokozatosan súlyosbodik az aktuális évszak előrehaladtával. Az általános szimptómák a következők:
- Depressziós érzés a nap nagy részében, szinte állandósult formában.
- Motiváció és orientáció elvesztése.
- Alacsony energiaszint.
- Alvásproblémák.
- Az étvágy és ebből következően a súly változása.
- Koncentrációs problémák.
- Letargikus attitűd.
- Indokolatlan szorongás.
- Reménytelenség, értéktelenség érzése.
Okok
A szezonális letargiáról diskurálva konkrét eredettel az orvostudomány jelenlegi állása szerint nem áll módunkban beszámolni, de néhány valószínűsíthető tényezőt említhetünk, amelyek szóba jöhetnek az érintettség kapcsán:
- A szervezet biológiai órájának, cirkadián ritmusának, vagyis élettani napszaki ütemének zavara. A csökkent napfényszintet gyakran hozzák összefüggésbe az ősszel és télen rajtoló téli szezonális letargiával, ennek értelmében a fényviszonyok drasztikus visszaesése megzavarhatja a test belső óráját, ami depressziós érzés kialakulásához vezethet.
- Szerotoninszint csökkenése. A szerotonin, a hangulatot befolyásoló agyi vegyi anyag. A témával kapcsolatos tudásunk még hiányos, de úgy hisszük, hogy fontos szerepet játszik a testhőmérséklet, a hangulat, a szexualitás, az alvás, valamint az étvágy szabályozásában. Az alacsony szerotoninszint minden bizonnyal közreműködik a depresszió, a migrén, a fülzúgás, a fibromyalgia, azaz a krónikus, egész testben szétterjedő fájdalom, a bipoláris zavar, az OCD, valamint az idegi zavarok kialakulásában. A csökkent napfény pedig hozzájárul a szerotoninszint apadásához.
- Az évszakváltozás megzavarhatja a szervezet melatoninszintjének egyensúlyát, amely abszolút mértékben illetékes az alvási és a hangulati komplikációk keletkezésében.
