Az élet talán legnagyobb ajándéka, ha az ember szülői szerepkörben „tevékenykedhet”. A számtalan boldog pillanat mellett azonban számolni kell sok olyan szituációval is, amikor csemeténk igencsak próbára teszi anya és apa idegrendszerét. Nem egyszerű kidolgozni egy jól működő gyermeknevelési rendszert, de nem is lehetetlen. Mindennek az alapja, hogy állítsunk fel szabályokat, amiken persze lehet majd finomítani.
Az emberiség több tízezer éve tartó történetében számos civilizáció tűnt fel, majd bukott el. Ezeket vizsgálva különféle vallásokat, szokásokat, társadalmi berendezkedéseket figyelhetünk meg. A különbségeket talán soha véget nem érően lehetne sorolni, azonban egy hasonlóság is biztosan akad. Földrésztől, történelmi kortól, vagy akár technikai fejlettségtől függetlenül kijelenthető, hogy az adott társadalmak bizonyos előre lefektetett szabályok szerint léteztek. Szabályok nélkül kizárólag az egyének önös akarata érvényesülne, ez pedig záros határidőn belül káoszt eredményezne. Nos, a család, mint a társadalom legkisebb létszámú egysége, szintén hasonló analógián működik. A döntéshozók, azaz a szabályalkotók a szülők, akik optimális esetben olyan döntéseket hoznak, amik megkönnyítik a család mindennapjait. Emellett az sem elhanyagolható tény, hogy a gyerekek a szabályok elsajátítása során szerzik meg azt az ismeretanyagot, amiknek köszönhetően minden különösebb probléma nélkül beilleszkednek a társadalomba. Nem könnyű feladat, de saját és gyermekeink érdekében minél gyorsabban állítsunk fel szabályokat.
Több kutatás is bebizonyította, hogy sem a túlzott szigor, sem a liberális nevelés nem vezet eredményre. A túlzott szigor hatására előbb vagy utóbb előcsalogatjuk a gyermek lázadó, vagy akár agresszív énjét, ami további konfliktusok melegágyát képezi majd. A liberális nevelés következtében a gyermek énképe sérül, hiszen szabályok és korlátok nélkül nem alakul ki időben az embertársaknak kijáró tisztelet. Ez a későbbiek során szintén komoly problémákat jelenthet. Mint az élet szinte minden területén, a gyermeknevelési szabályok kialakítása során is az arany középút az ideális választás. Jó, ha tudjuk, egy gyermek nevelését már az első napokban el lehet kezdeni. Nem kell nagy dolgokra gondolni, elegendő, ha pontos időbeosztással irányítjuk a mindennapjainkat. Sokat segíthet, ha már az elején felkészülünk arra, hogy a csemete feszegetni fogja a határokat. Ami fontos, hogy a szülők összhangban fegyelmezzenek – ha nincs a nevelésben harmónia, azt a gyermek azonnal megérzi, így még nehezebb lesz a sokszor egyébként sem egyszerű kontrollálás. A gyermeknevelés során elkerülhetetlenek a nehéz pillanatok, de ilyenkor jusson eszünkbe, hogy a sok fáradozásnak idővel meglesz az eredménye.