A videójáték egy olyan digitális szabad cselekvést lehetővé tevő konzol, ami a felhasználó folyamatos interaktív jelzéseire reagálva valós idejű, vizuális visszacsatolást realizál a megjelenítő eszközön, miközben érzékszerveinkre is hat. Az 1980-as évektől kezdődően óriási népszerűségnek örvend, valóságos kultusz övezi, így nem csoda, hogy közkedvelt kutatási topik. Nézzünk utána, vajon hogyan is hatnak a videójátékok a gyerekekre.
Nyilvánvaló, hogy a filmekhez hasonlóan a videójátékok is emocionális azonosulást eredményeznek, de amíg egy filmnek csupán passzív résztvevői vagyunk, addig a játéknál – mivel mi koordináljuk a főhőst, mi irányítjuk a cselekményt – szinte teljes a beleérzés, így az okozott függőség is jóval nagyobb lehet. Az addikció melletti másik borúlátó vetület a játékok kapcsán, hogy agresszív, durva viselkedésmintákat és erőszakos reakciókat rögzíthetnek a lurkókban, amelyek egyértelműen nem kívánatosak a szociális kommunikációban. Az alábbi pesszimista aspektus pedig már inkább a felhasználói módhoz köthető: kísérletekkel igazolták, hogy hosszú távon és túlzott mértékben összpontosítás szempontjából is károsan hathatnak a videójátékok a gyerekekre.
Magától értetődő, hogy szülőként elsősorban a potenciális rizikófaktorokra fókuszálunk, viszont neves kutatások szakemberei bizonyították, hogy a videójátékok a gyerekekre pozitív impressziókkal is bírhatnak. Fontos megemlíteni, hogy a kedvező folyomány kizárólag egészséges mennyiségű felhasználás mellett érvényesülhet, illetve a lehetséges durva tartalmak miatt a korhatárt is ajánlatos figyelemmel kísérni. Magától értetődő, hogy a játék tematikája meghatározza a fejlesztési orientációt, de átfogóan állítható a videójátékokról, hogy gyorsabb, mégis pontos döntéshozatalra késztetnek, erősítik a problémamegoldó kvalitást, edzik a kreativitást és az empátiát, fejlesztik a logikai készséget, a memóriát, a kéz-szem koordinációt, így az ügyességet, könnyíthetik a szocializációt, mindemellett javítják a reflexeket, nem utolsó sorban pedig szórakoztatnak. Az edukációban betöltött szerep vonatkozásában fontos megemlíteni a nyelvgyakorlási opciót, illetve tananyagba integrálva jelentősen növelhetik a gyerkőcök kíváncsiságát és érdeklődési szintjét is. A sportjátékok segíthetik a fizikai aktivitást, ösztönzően hathatnak egy sportág kipróbálására is, de ne feledkezzünk meg arról sem, hogy egy izgalmas, közös játékkal jelentősen javíthatjuk a gyermek-szülő viszonyt, míg az együttes élmény kimagasló örömfaktorként is szolgálhat.