Új konzultációs felkérése érkezett!
Dr Nagy Péter
A gyerek a bölcsődében, óvodában és iskolában is kap nevelést, de a legfontosabb szerepe az őt körülvevő családnak van. Kétségtelen, hogy a szülői gondozás egyidejűleg a legnehezebb és legkifizetődőbb feladat, amit felnőttként vállalunk. Feszült, türelmetlen, teljesítmény-centrikus világban élünk, ahol elvárják tőlünk, mindig kiegyensúlyozott, boldog és tökéletes szülők legyünk.
A mai megváltozott értékrendű világban nem könnyű feladat úgy nevelni a gyermekeinket, hogy magabiztos, egészséges önbecsüléssel léphessék át a felnőtté válás kapuját. Komoly kihívás, ugyanakkor nem lehetetlen. Ha szeretetteljes, elfogadó, bátorító családban nő fel a csemeténk, nem lesz nehéz tartani a lépést, bárhová is sodorja az élet. Elsősorban az alapokat kell neki megmutatni és megadni, amelyek által magabiztosabbá, önállóvá és egészséges mentalitású felnőtté válik. Ez ad neki egy olyan erős stabilitást a mindennapi élethez, amely lerombolhatatlan és végig kíséri, végig segíti az élete során.
A kiegyensúlyozott szülő tudja, az életre nevelés nem abból áll, hogy megóvjuk a gyermeket környezetétől, feloldozzuk tettei következményei alól. A mentálisan erős felnőtt tudatos. Minden esetben ezt szeretné gyermekének is átadni.
Fontos, hogy egy mentálisan erős szülő maga is a lenti elvek szerint él. Nem játssza meg magát, fejlett önismerettel rendelkezik. Csak példamutatással lehet hitelesen átadni ezeket az üzeneteket.
Nehéz helyzetben sem áldozat
A gyermek, életében számtalan kudarcot, visszautasítást és fájdalmat fog megélni. A kiegyensúlyozott szülőnek nem az a dolga, hogy vele karöltve bűnbakot és felelőst keressen ezekért, ujjal mutogatva az igazságtalan világra. Ő az, aki rávezeti gyermekét a történtek igazi okaira, valamint megmutatja neki, miként tud tanulni ezekből a keserűségekből.
Nincs olyan, hogy tökéletes
Alapvető és gyakori hiba, hogy a gyermekkel szemben bűntudatot érez a szülő. Ez adódhat abból, hogy túl sokat dolgozik, és így kevesebb ideje jut a gyermekre. Az is előfordulhat, hogy nem képes kialakítani az önálló, másoktól független szülői énjét, ezáltal folyamatosan próbál megfelelni a magazinok, a köztudat, a barátok, rokonok által megfogalmazott igényeknek, ideáloknak. Ezeket a negatív érzéseket természetesen megjeleníti, méghozzá a gyermek irányába.
A kiegyensúlyozott szülő tisztában van a hibáival, és ezeket bármikor fel is vállalja. Arra törekszik, hogy a tőle, valamint adott helyzetétől telhető legtöbbet adjon gyermekének, ugyanakkor elfogadja a korlátait is. Épp ettől lesz a kicsi számára remek példa, hiszen nem a tökéletességet hajszoló minta jelenik meg előtte.
Talpraesett, de nem uralkodó
Nagyon nehéz a demokrácia-diktatúra-anarchia közt lavírozni, egy családban még inkább. A kiegyensúlyozott szülő azonban remekül érzi, és képes érzékeltetni, mikor, minek van épp tere. Az önmagáért kiálló, remek érdekérvényesítő, kiegyensúlyozott gyermek nevelése, nem egyenlő a parancsolgató, öntörvényűvel. Az életben tudni kell, kivel szemben meddig mehet el az ember. Ezt felnőttkorban már csak komoly önismeret és tudatos önfejlesztés révén lehet elérni, ezért is kell rá komoly hangsúlyt fektetni, amíg a személyiség formálható.
Felelősséget vállalni már gyermekkortól
A felnőtté válás egyik alapfeltétele, hogy tetteinkért felelősséget vállaljunk. Az erős, kiegyensúlyozott szülő nem szidással, fenyegetéssel és büntetéssel éri ezt el. Életkor szerint adja a feladatokat gyermekének – önálló öltözés, teríték leszedés, fogmosás -, továbbá a választásban rejlő felelősséget is átengedi neki. Ha a gyermek kéri, elmondja a véleményét, de azt nem erőlteti rá. Ha rosszul dönt, a szülő akkor sem avatkozik közbe. Ezekkel nem terhet, hanem az önállóság szabadságát, és édes felelősséget ad a gyermeknek.
Az élet szerves része a fájdalom
Az erős és kiegyensúlyozott szülő sosem reagálja sem alul, sem túl a testi és a lelki fájdalmat. Amikor kell, teret enged a könnyeknek. Nem áltatja gyermekét, elismeri, ha valami fájdalmas dolog következik; például injekció, füllyukasztás. Ugyanakkor arra kondicionálja, hogy minden ilyen esetben tudja, ő uralja a testét, a fájdalom tehát visszaszorítható, méltósággal viselhető. Őszinte érdeklődést mutat, ha a gyermek sír, szomorú valami olyan dolog miatt, mely felnőtt szemmel tökéletesen érdektelen. Mindig megértéssel és a fájdalom eredetének feltárásával fordul gyermeke felé.
A kiegyensúlyozott, mentálisan erős szülő folyamatosan, lépésről lépésre felkészíti gyermekét a való életre, miközben önálló személyiségként is kezeli. Ezáltal nem csak önállósággal, hanem ami még fontosabb, kiegyensúlyozottsággal, harmóniával ruházza fel gyermekét.