Klasszikus kérdés: melyik jobb, félni, vagy megijedni? Az év elején megijedtünk, hiszen a koronavírus-járvány úgy tört ránk és rengette meg a világ addigi megszokott működését, ahogyan csak az igazán nagy katasztrófák szokták. Most viszont inkább félünk, hiszen a második fertőzési hullám megjelenésével tudjuk, hogy megint rossz korszak köszönt ránk. Egyik sem jó helyzet, viszont utóbbi előnye, hogy van tapasztalatunk, azaz szereztünk némi rutint abban, hogy kezeljük a járvány negatív hatásait. Így éld túl a második hullámot!
Az év első felében megtapasztalhattuk, hogy az életünket/világunkat érintő nagyobb változásokkal is képesek vagyunk megbirkózni. Ezt érdemes tudatosítani magunkban, mert megmutatja, hogy jól alkalmazkodunk és meg tudunk oldani olyan helyzeteket, amelyek megoldásában korábban nem volt rutinunk. Most viszont már van, tehát a helyzetünk ebből a szempontból könnyebb is. A nehézséget az okozhatja, hogy a járvány újbóli felfutásával egyfajta letaglózottság vehet erőt rajtunk. Pedig ezt nem szabad engedni, elég csak arra gondolni, hogy egyszer már túllendültünk ezeken a problémákon.
Sajnos az életünket számos területen tudja megkeseríteni a koronavírus-járvány. Először is ott van a félelem, hogy megbetegszünk, vagy általunk fertőződik meg valamely családtagunk, egy idős rokon, vagy barát, más betegséggel küszködő ismerős. A másik dolog a gazdasági helyzet, az év első felében számos ember és család került nehezebb anyagi helyzetbe amiatt, hogy a járvány elleni, bel-, és külföldi óvintézkedések következtében visszaesett például az idegenforgalom, a vendéglátás, a kereskedelem, de például az autógyártás (az összes kiegészítő iparágával együtt) is negatív szériába került. Nem tesz jót az sem, hogy rengeteg információ áramlik felénk a vírussal és annak terjedésével kapcsolatban, nehéz közülük kiszűrni a megbízhatókat és a számunkra fontosakat.
Most nézzünk néhány tippet arra, hogyan érdemes cselekedni a fertőzés újbóli felfutásának időszakában: így éld túl a második hullámot! Vegyük elő az év elején tapasztaltakat, az akkori ismeretek és bevált módszerek jó kapaszkodót jelenthetnek most is. Tudjuk, hol, hogyan és mikor kell maszkot használni, ismerjük a higiéniai előírásokat, szabályokat. Bizonyosan kialakult egyfajta rendszer a mindennapokat tekintve, mint például a home office, vagy a digitális oktatás. Van tapasztalatunk a megváltozott közösségi életmódot tekintve, vagy az egészségügyi működésével kapcsolatban.
Miután elfogadtuk a régi-új helyzetet és lelkileg felvérteztük magunkat a rutinunkból adódó erővel, érdemes pontról-pontra áttekinteni, milyen teendőink vannak annak érdekében, hogy életünk ne legyen tele nehézséggel és szorongással. Az információszerzéshez igyekezzünk megbízható csatornákat használni, és azokat is – ha lehet – korlátozottan. Fontos, hogy tisztában legyünk a friss hírekkel, ugyanakkor nem szabad túlzásba vinni a böngészést, mert akkor gondolataink túl nagy százalékát foglalja el a járványügy. Ha tudjuk a legszükségesebbeket, érdemes úgy szervezni a mindennapokat, hogy kockázatok csökkentésével a legfontosabb helyeken és eseményeken ott tudjunk lenni. Ahová nem muszáj elmennünk, oda ne is menjünk. Amennyiben lehet, érdemes kialakítani a virtuális csatornát, és azokat használni a személyes jelenlét helyett.
Használjuk ki az adott lehetőségeket, illetve igyekezzünk magunk is kreatívak és innovatívak lenni. Akár a családi programok, munka, vagy szabadidő terén.
Az ember gyorsan tud alkalmazkodni, és ha kialakítottuk a megfelelő stratégiát az életünkben, az abból adódó pozitív visszajelzések segítenek a folyamatos előrelépésben, egészen addig, amíg látjuk már a kiutat ebből a nehéz és sokszor zavaros helyzetből.