Új konzultációs felkérése érkezett!
Dr Nagy Péter
Az érzelmi intelligencia azért fontos, mert segít megérteni, feldolgozni azokat a dolgokat, amelyek életünk során történnek velünk. Ahogyan cseperedik az ember, egyre inkább szembesül a világgal, egyre több olyan dolog jön vele szembe, amelyet fel kell dolgoznia. Ezek között vannak egyszerűbb és nehezebb feladatok. Emiatt lényeges, hogy fejleszd gyermeked érzelmi intelligenciáját.
Gyermeked érzelmi intelligenciáját csak úgy tudok fejleszteni, ha magad is rendelkezel a megfelelő érzelmi intelligencia szinttel. Fontos, hogy kívülről lássuk magunkat, s ha kell változtassunk magatartásunkon, hozzáállásunkon. Szeretni, elfogadni, változni – ezek mind olyan képességek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy érzelmi intelligenciánk rendben legyen. Legyünk biztosak abban, készen állunk arra, hogy gyermekünk mellett legyünk az adott pillanatokban.
A gyermeknevelés egyik alapja a kielégítő, őszinte kommunikáció, ami egyáltalán nem magától értetődő egy szülő-gyerek viszonyban. Néha nagyon nehéz közel kerülni egymáshoz, nap, mint nap dolgozni kell azon, hogy gyermekünk merjen és tudjon hozzánk fordulni kérdéseivel, problémáival. Sem túl tolakodóak, sem túl hidegek és elfoglaltak nem lehetünk, különben nem fog működni a kölcsönös kommunikáció. Ez persze nem túl egyszerű helyzet – különösen nem az, ha a gyerek kamasz –, ám akad néhány dolog, ami megkönnyítheti a szülő dolgát. Mi tegyünk? Először is legyünk figyelmesek, de ne tolakodóak. Próbáljuk megérteni a gyerek érzéseit, gondolatait, még akkor is, ha felnőtt fejjel furcsának, butaságnak is tűnnek. Ehhez jó módszer lehet, ha a helyébe képzeljük magunkat. Legyünk nyitottak, legyen határozott véleményünk, adjunk stabil, biztos hátteret, de hagyjunk mozgásteret is. Ne tegyünk úgy, mintha kizárólag a saját elképzeléseink lennének tökéletesek és minden szempontból megfelelőek. Az emberek tudnak tanulni egymástól, ha odafigyelnek egymásra, ez igaz a szülő-gyerek viszonyra is.
Ha egy gyermeknek gondja van, akkor azt valahogy kifejezi. Ez lehet szélsőséges viselkedés, vagy akár valamilyen zavar, okozhat betegséget is. Ha odafigyelünk a jelekre, a változásokra, elcsíphetjük a gondot, még akkor is, ha nem mondja. El kell mondani neki, hogy közösen megoldjátok a problémát, s ha így halad a kapcsolat, fejlődni fog a gyermek érzelmi intelligenciája, egészen addig, hogy már egyedül is képes lesz megoldani helyzeteket. Ez persze nem jelenti azt, hogy a szülőre onnantól már nincs szüksége, még ha ezt is kommunikálja, ez nincs így, legfeljebb kicsit a háttérből igyekszünk részt venni életében.
A példamutatás szintén alapvető eleme a nevelésnek és annak is, hogyan fejleszd megfelelően gyermeked érzelmi intelligenciáját. A szülők viselkedése sokszor fontosabb annál, amit mondanak. A szeretetteljes, őszinte légkörben felnövő gyermekek könnyebben megoldják a konfliktusokat, elfogadóbbak, könnyebben kifejezik érzéseiket, nyíltabban állnak problémáikhoz.
Szokták mondani, hogy a gyerek nem buta, hanem gyerek. A gyerekek sokszor sokkal többet felfognak abból, amit a szülő, a környezet gondol róluk. Ezért is lényeges az őszinteség, ami a gyerekre (is) tartozik, arról beszéljünk neki nyíltan és bátran. A titkolózás nem segít. Ne görgessük magunk előtt, ha valami kényelmetlen, mondjuk el neki azt is, ha szeretnénk, ha valamin változtatna. Képes vagy fejleszteni gyermeked érzelmi intelligenciáját, de ehhez tudatos nevelésre és ami a legfontosabb odafigyelésre, és őszinte szeretetre van szükség.