Új konzultációs felkérése érkezett!
Dr Nagy Péter
A depresszió legtöbbünk számára egyértelműen felismerhető tünetekkel társul: szomorúság, érdektelenség, energiahiány. Azonban létezik egy kevésbé ismert formája is, amelyet "rejtett depressziónak" nevezünk. Az érintettek gyakran tökéletesen funkcionálnak a mindennapi életükben, mosolyognak, teljesítenek a munkahelyükön, és gondoskodnak a családjukról – miközben belül komoly érzelmi szenvedést élnek át.
A rejtett depresszió (más néven "smiling depression") olyan állapot, amelyben az érintett személy nem mutatja a klasszikus depressziós tüneteket, vagy elrejti azokat a külvilág elől. Külső szemlélő számára gyakran sikeres, boldog és kiegyensúlyozott ember benyomását kelti, ám belül mély fájdalommal küzd.
A jelenség különösen veszélyes, mert az érintettek nem mindig ismerik fel saját állapotukat, vagy ha mégis, nem kérnek segítséget. Attól tarthatnak, hogy mások gyengének látják őket, vagy hogy elvesztik a társadalmi elismerésüket.
Bár a rejtett depressziót nehéz felismerni, néhány figyelmeztető jel segíthet abban, hogy észrevegyük magunkon vagy szeretteinken:
• Túlzott pozitivitás – Az érintett minden helyzetben vidámnak mutatkozik, még akkor is, ha láthatóan stresszes vagy kimerült.
• Fokozott teljesítménykényszer – Mindenáron meg akar felelni mások elvárásainak, hogy bizonyítsa: minden rendben van.
• Érzelmi távolságtartás – Nem beszél az érzéseiről, vagy elutasítja azokat a beszélgetéseket, amelyek a mentális állapotáról szólnak.
• Alvásproblémák – Inszomnia vagy éppen túlzott alvás jellemzi.
• Fizikai tünetek – Gyakori fejfájás, emésztési problémák vagy izomfeszültség.
• Önkritika és perfekcionizmus – Folyamatosan úgy érzi, hogy nem elég jó, és másoknak többet kell nyújtania.
A rejtett depresszió hátterében számos tényező állhat, például:
• Gyermekkori trauma vagy érzelmi elhanyagolás – Ha valakit arra neveltek, hogy elnyomja az érzéseit, később is ezt a mintát követheti.
• Társadalmi elvárások – Bizonyos kultúrákban vagy közösségekben a mentális betegségek stigmatizáltak, ezért az érintettek nem mernek segítséget kérni.
• Személyiségjegyek – A perfekcionisták, az empatikus emberek és a segítő foglalkozásokban dolgozók különösen hajlamosak lehetnek a rejtett depresszióra.
Mivel az érintettek sokáig képesek fenntartani a látszatot, gyakran csak akkor derül ki a problémájuk, amikor már súlyos állapotba kerülnek. Az öngyilkossági kockázat is magasabb lehet, mert a külvilág nem érzékeli a belső küzdelmeiket, így nem kapják meg a szükséges támogatást.
• Figyeljünk a jelekre – Ha valaki mindig mosolyog, de közben túlhajszolja magát és kerül minden mélyebb beszélgetést, érdemes rákérdezni, hogy valóban jól van-e.
• Biztosítsunk érzelmi teret – Fontos, hogy az érintett érezze: van, aki meghallgatja ítélkezés nélkül.
• Ösztönözzük a segítségkérést – Ha valaki magára ismer a fentiekben, próbáljon meg beszélni egy szakemberrel vagy egy megbízható baráttal.
• Ne bagatellizáljuk az érzéseit – A „neked semmi okod szomorúnak lenni” típusú mondatok csak rontanak a helyzeten.
• Bátorítsuk az önreflexiót és az önismeretet – A naplóírás, meditáció vagy pszichológiai önsegítő könyvek is segíthetnek.
A rejtett depresszió alattomos és nehezen felismerhető mentális állapot, amely komoly következményekkel járhat. Fontos, hogy észrevegyük a jeleket magunkon és másokon is, valamint hogy elfogadjuk: a mentális egészség ugyanolyan fontos, mint a fizikai. A támogatás, a nyitott kommunikáció és a megfelelő szakmai segítség kulcsfontosságú lehet a gyógyulás útján.
Időben kérjen segítséget!