A táplálkozás pszichológia, sőt, táplálkozás pszichiátria, egy kimondottan új, eddig kevésbé feltérképezett terület a pszichológia tudományában. Bizonyára mind észrevettük, milyen sokféle új és divatos táplálkozási szokás jelent meg manapság. A vegetáriánus és újabban vegán diéták ma már szinte szokványosnak mondhatók, szintén nagy népszerűségnek örvend a keto és a paleo diéta, illetve a különböző ételérzékenységek köré kialakult “mentes” diéták, a cukortól a laktózon át a gluténig. Ezeknek a diétáknak azonban nem csak a testünkre, hanem a lelkünkre is komoly hatással lehetnek. Egy példán keresztül érzékeltetem ennek az új iránynak a jelentőségét.
Az omega-3 zsírsavak pozitív hatásairól (remélhetőleg) már mind hallottunk. Az azonban kevésbé köztudott, hogy szorosan kapcsolódik a legismertebb és egyik legsúlyosabb mentális betegséghez: a depresszióhoz. A depresszió szinte egyidős az emberiséggel, ókori források is hivatkoznak rá. Évezredek óta keressük tehát a kialakulásának okait, hátha ezeket megszüntetve eredményes terápiás módszert találunk. Az okok természetesen nagyon sokrétűek: a genetikai kitettségtől a kora gyerekkori negatív élményeken át egy-egy aktuális negatív életeseményig sok minden közrejátszik a kialakulásában.
Viszont mint minden nagy pszichiátriai kórkép, a depresszió is a biológiába ágyazott. Ez már a genetikai kitettségnél észrevehető, emellett bizonyos hormonok és neurotranszmitterek egyensúlyának felborulása is megfigyelhető. Hagyományosan ezt az egyensúlyt igyekszik helyreállítani az antidepresszáns gyógyszer. A klinikai pszichológia pedig egyrészt a negatív életesemények feldolgozásával, másrészt a depressziós állapot felismerésének és kezelésének megtanításával segíti a gyógyulás folyamatát. Ugyanakkor újabb megfigyelések szerint a depressziós betegek aránya a népességben meglepően szorosan együtt jár az adott népesség hal fogyasztásával! Japán halász falvakban egyetlen depressziós diagnózis sem írható le (korunk legelterjedtebb mentális betegségéről beszélünk). Ezt az összefüggést még nem sikerült teljesen megmagyarázni, egyelőre az omega-3 zsírsavak agyra gyakorolt jótékony hatásának tűnik. Tehát nem jelenthető ki, hogy az omega-3 gyógyítja a depressziót, de úgy tűnik, mintha segítene a megelőzésében.
Az omega-3 és a depresszió hihetetlen összefüggése csak egy példa a sok közül, ami a táplálkozás fontosságát hirdeti a mentális egészség megőrzésében. Még mindig hajlamosak vagyunk szétválasztva gondolkodni testről és lélekről (ez a felosztás a felvilágosodás filozófiájából származik), szerencsére a tudomány mai állása szerint a kettő majdnem ugyanaz. Minden lelki folyamat testi jelekben is megnyilvánul, és minden testi folyamatnak lelki rezdülései is vannak. A test és a lélek két egymást nagyban átfedő halmaz, a metszéspontban pedig nem csak az agy található. Nem véletlen, hogy a stressz népi neve éppen a gyomorideg. Ahogy a test betegségeire a gyógyszer mellett gyakran az életmódváltás, a sport, az egészséges táplálkozás jelenti a megoldást, ez gyakran a mentális betegségekre is igaz. A táplálkozás pszichológia ennek a gondolatmenetnek a legújabb láncszeme, érdemes figyelemmel kísérni a jövőben.