Új konzultációs felkérése érkezett!
Dr Nagy Péter
A stressz mindenki által ismert fogalom. A közvélekedéssel ellentétben azonban nincs mindig negatív hatása. Amikor azonban negatív hatása van, az romboló lehet. Mutatjuk a 7 leggyakoribb stresszforrást, amit érdemes elkerülnünk.
Stresszreakció akkor lép fel, ha a szervezetünket valamilyen váratlan és erős hatás éri. A stressz nem feltétlenül rossz hatású, de ha tartósan fennáll, az testileg és lelkileg is megviselhet bennünket. Sorba vesszük a 7 leggyakoribb stresszforrást, hogy tudjuk, mi az, ami leginkább veszélyeztet bennünket.
A költözés feszültséget okoz bennünk, és most nem csak a számtalan dobozra, a cipekedésre, és az állandósuló rendetlenségre kell gondolnunk. Meg arra, hogy két hónapig nem fogunk megtalálni semmit. Maga a környezetváltozás okozza a stresszt, az új lakás, az új szomszédok, és akkor arról még nem is beszéltünk, ha egy másik városba költözünk. Új kedvenc pékséget kell keresnünk, a barátaink messze lesznek tőlünk, és a közlekedési táblák sem mennek majd fejből. Ez a sok változás mind feszültséget kelt bennünk.
Egy kisebb megfázást nem szoktunk túlaggódni. Akkor azonban, ha már tartósan betegek vagyunk, esetleg egy súlyos betegségben szenvedünk, az már komoly stresszforrás lehet. Aggódunk az egészségünkért, aggódunk a szeretteinkért, és nem tudjuk, mit hoz a jövő. Egy betegség többletköltséget okozhat, el kell mennünk a kezelések helyszínére, és ki kell váltanunk a gyógyszereinket is. Egy műtétre várakozás sem segít abban, hogy kiegyensúlyozottan éljük az életünket.
Egy felmérés szerint a létbizonytalanság, a pénztelenség miatt aggódnak legtöbben a világon. Aggódunk azért, mert fizetnünk kell a felvett hitelek részleteit. Aggódunk, mert ki kell fizetnünk a rezsinket, és néha ezért is, mert nincs pénzünk élelmiszerre. A pénzhiány lehet állandó, vagy egy nem várt kiadás is okozhat stresszt, főleg ha nincs megtakarításunk, félre tett pénzünk, amihez ilyen esetekben hozzányúlhatnánk. A pénztelenség, ha állandósul, rányomja a bélyegét a mindennapjainkra, ezzel kelünk, ezzel fekszünk. Nem tudunk örülni semminek, állandóan azon kell gondolkodunk, hogy miből fedezzük majd a kiadásainkat.
Ma már nem dolgozzuk végig az életünket, mint a szüleink vagy a nagyszüleink. Ez már egy másik világ, gyakran váltunk munkahelyet, és ez feszültséget okoz bennünk, még akkor is, ha a karrierünk éppen felfelé ível. Ha kényszerből kell munkahelyet váltanunk, mert elbocsátottak bennünket, vagy elköltöztünk egy másik városba, akkor a helyzet még rosszabb lesz. Egy munkahely elvesztése veszteség, elbizonytalanodhatunk, az önértékelésünk csökkenhet. Ez pedig tovább növeli a stressz-szintünket.
A szociális kapcsolatok rendkívül fontosak ahhoz, hogy boldogok legyünk. Ha nincsenek rendben az emberi kapcsolataink, folyton veszekszünk a partnerünkkel, nem jövünk ki a kollégáinkkal a munkahelyünkön, vagy gond van a gyerekkel, ez mind hozzájárul ahhoz, hogy stresszesek legyünk. Egy veszekedés a barátokkal, vagy ha felmerül otthon, hogy válni kellene, mert nem működik a kapcsolatunk, akkor az negatívan fog hatni ránk, feszültek és nyugtalanok leszünk tőle. Még az is stresszt okozhat, ha gyermekünk születik, hiszen egy új családtag érkezése felboríthatja az addigi megszokott életritmusunkat.
Sokan nem is gondolnánk, de a táplálkozás is komoly stresszforrás. Ha nem megfelelő ételeket eszünk, vagy túlzásba visszük az evést, attól feszültek lehetünk. Zavarhat bennünket, hogy gyarapodik a súlyunk, vagy éppen fogyunk, állandó hasi diszkomfort érzettel ébredni pedig egy gyötrelem. Aztán ott van a koffein, az alkohol, vagy azok az ételek, amiket nem tolerál a szervezetünk. Az egészséges étkezés nem csak a testünknek, de a lelkünknek is ugyanolyan fontos. Szánjunk elegendő időt az étkezésekre, ne csak kutyafuttában együnk, üljünk le, rágjuk meg rendesen az ételt, és evés közben lehetőleg ne a telefonunkat nyomkodjunk. És az sem a legjobb ötlet, ha az esti krimi közben fogyasztjuk el a vacsoránkat.
A mozgás szerepe a stressz csökkentésében közismert. Számos barátunktól hallhatjuk, hogy ha lemegy az edzőterembe, vagy fut néhány kilométert, mennyivel jobban érzi magát. Hogy lehet akkor a mozgás stressz faktor? Két módon is az lehet. Az egyik, valamennyiünk által ismert probléma, a mozgáshiány. Ha keveset vagy egyáltalán nem mozgunk, a szervezetünk fizikailag legyengülhet, és emiatt a stresszre is rosszabbul reagálunk. A hozzáértők szerint heti háromszor egy óra mozgásra mindenkinek szüksége van. Ha ennél kevesebbet sportolunk, az problémákat okozhat rövid és hosszú távon is.
A másik, kevésbe ismert probléma a sportolással kapcsolatban, a túledzés. A túledzésnek negatív pszichológiai hatása lehet, a szervezetünknek ugyanis nem csak mozgásra, de pihenésre is szüksége van ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon egy terheléshez. Ha túl sokat edzünk, és közben nem pihenünk eleget, attól is stresszesek lehetünk.