Mire van szüksége egy gyermeknek? A kérdésre – így, vagy úgy – de minden szülő igyekszik megtalálni a választ és a tankönyvi, tudományos (vannak annak vélt) ismereteket a gyakorlatba átültetni. Nem olyan könnyű a feladat, hiszen minden gyermek önálló, egyedi személyiség, így eltérő lelki szükségletei lehetnek.
Akadnak azért bizonyosságok, olyan alapvető dolgok, amelyek meghatározóak a gyerekek lelki szükségletei terén. Ilyen például a szeretet, a figyelem, vagy az elfogadás. Ezeket lehet közhelyesen emlegetni, de az igazi az, ha a kicsik valódi szeretetet, odafigyelést, minőségi időt kapnak a szüleiktől, hiszen így fejlődnek megfelelően és válnak egyre érettebbé és érettebbé. A másik dolog az elfogadás, ami szintén nagyon fontos. Nyitottan és őszintén kell kezelni a gyermeket, aki ezáltal olyan szülői reakciókat kap, amelyek megerősítik, magabiztossá teszik. Az is lényeges, hogy a gyerek biztonságban érezze magát a szülőkkel, akiktől nemcsak fizikai szükségletei kielégítését kapja, hanem egyre több lelki támaszt, biztosítékot és bizonyosságot.
Egy gyermek lelki szükségletei természetesen az idővel változnak, így a felnőtteknek ehhez alkalmazkodniuk kell. Bizonyos dolgoknak viszont állandóknak kell lenniük, ilyen például az őszinte, feltétel nélküli szeretet és annak kimutatása. Nemcsak éreztetni, mutatni is kell, hogy szeretjük gyermekünket. Fontos, hogy tudja, büszkék vagyunk rá, ha helyesen cselekszik és akkor sem fordulunk el tőle, ha nem.
A gyermeknek sem mindig könnyű, vannak olyan helyzetek, életszakaszok, amikor nehéz megnyílni, nehéz túllendülni bizonyos problémákon. Ilyenkor a gyerek lelki szükségletei háttérbe kerülhetnek, főképp, ha a felnőtt kicsit figyelmetlen. Sokat segíthet a megfelelő környezet. Ha az évek során kialakítunk egy közös családi napi rutint, a problémásabb időszakok is könnyebb átvészelhetőek. Ez a fajta rutin biztonságérzetet ad a gyermeknek, másfelől lehet egyfajta jelzőrendszer is. Ha valami nem működik, az egy rendezett, tudatos környezetben gyorsabban kiderül, mint egy rendezetlen életritmusban.
Nem bonyolult dolog az odafigyelés, sokaknak mégis komoly nehézséget okoz. A titka az, hogy szakítsunk időt arra, hogy képesek legyünk minőségi időt eltölteni gyermekünkkel. A minőségi idő azt jelenti, hogy akkor nincsenek korlátok, nincs munka, telefon, internet, csak egymásra koncentrálunk. Az ilyen alkalmakkor lehet a legjobban kimutatni a szeretetet és törődést, a gyermek lelki szükségletei töltődnek, a generációk közelebb kerülnek egymáshoz, jobban megértik a másikat. Ha a gyermek valódi biztonságban, komfortosan érzi magát, sokkal jobban megnyílik, megosztja gondjait és idővel erős, megértő, szeretni képes felnőtté válik.