Új konzultációs felkérése érkezett!
Dr Nagy Péter
Napjaink világjárvánnyal terhelt időszakában sajnos egyre többeknek kell megbirkóznia a munkanélküli léthelyzettel. A Covid-19 egy súlyos és sajnos gyakran halálos betegség, ami már egy éve átszövi a mindennapjainkat. A járványhelyzet elleni harc korlátozásai vállalkozások bezárásával, munkahelyek elvesztésével jár. Ezért pszichológiai szempontból ma talán nehezebb munkanélkülinek lenni, mint bármikor, hiszen a vírus miatti egzisztenciális szorongás még jobban megterheli a munkanélküliség miatt egyébként is fokozottan igénybevett lelki ellenálló képességünket.
A munkanélküliség hatása a jóllétre és a mentális egészségre széles körben kutatott jelenség. A munkanélküliség véletlenszerű krízisnek minősül, hiszen az esetek többségében váratlanul éri az embert, ilyenkor nem lehet rá felkészülni. A munkanélküliség rendkívül változatos tünetekhez vezethet, ezek között a teljesség igénye nélkül említhetjük a distresszt, az ingerültséget, az identitás sérülését, a szorongást, a depressziót vagy más hangulatzavart, az alacsony önbecsülést és énhatékonyságot, az alacsony jóllétet és életminőséget, az értéktelenség és jelentés nélküliség érzését, a haszontalanság és dependencia érzését, a magányosságot és az érzelmi támogatás hiányát, az élettel való elégedetlenséget, az alkalmazkodási zavart és az impulzuskontroll-zavart is. A lelki hatások mellett fizikai tünetek is jelentkezhetnek, a pszichoszomatikus tünetektől az addikciókon át egyes krónikus betegségek magasabb előfordulási arányáig.
Mint minden más krízis esetén, itt is elmondható, hogy mindenki másképp reagál, másképp éli meg ezt a léthelyzetet. Általánosságban ugyan elmondható, hogy a munkanélküliség rövid- és főleg hosszú távon káros hatással van az egészségünkre, ennek nem kell szükségszerűen így lennie. A kutatások szerint akik az álláskeresés időszakában is aktív, jelentőségteljes elfoglaltságot tudnak találni maguknak, ők könnyebben élik meg ezt az időszakot. Ez érthető is, hiszen a munkanélküliség elméleti megközelítései közül sokan a kompetencia, a teljesítmény, a hasznosság érzésének elvesztését sejtik az egyik fő hatásmechanizmusnak. Emellett természetesen az anyagi kiszolgáltatottság is fontos szerepet játszik. Ez érthető is, hiszem a munkanélküliség elméleti megközelítései közül sok a kompetenciát, a teljesítményt,a hasznosság érzésének elvesztését határozza meg az egyik fő hatásmechanizmusnak az anyagi kiszolgáltatottság mellett.
A másik legfontosabb tényező a káros hatások megelőzésére a társas támogatás megőrzése. Együtt sokkal könnyebb átvészelni ezt az időszakot mint egyedül, és minél hamarabb sikerül véget vetni neki, annál jobb.
A munkanélküliség nehézségeire az egyetlen valódi megoldás az újra munkába állás. Az álláskeresés nagyon frusztráló, visszautasításokkal terhelt időszak, mégis ki kell tartani mellette. És ami a legfontosabb: ne féljünk segítséget kérni! A segítségkérés kihívásairól egy másik cikkben részletesen beszámoltunk, ugyanakkor mivel az egyéntől a családon és a közösségen át a társadalomig senkinek sem érdeke a munkanélküliség, széleskörű és átfogó támogatási programok kerültek kidolgozásra. Aki az első néhány hónapban regisztrál álláskeresőként a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál, az esetek bő 90%-ában sikeresen és véglegesen vissza is talál a munkaerőpiacra.