Az asszertív kommunikáció az üzleti világ szent grálja. A túlerőltetett asszertivitásnak azonban nem csak munkahelyünkön nincs helye. A magánéletünkben egyáltalán nem ajánlott a használata, ott ugyanis károssá válhat. Nagyon is.
Az egekig magasztalt asszertivitás csak egy a szakértők által meghatározott kommunikációs módok közül. Amikor kommunikálunk, lehetünk agresszívek, manipulatívak, és alá is rendelhetjük magunkat a másiknak.
A Wikipedia meghatározása szerint az asszertivitás vagy asszertív kommunikáció olyan tanulható kommunikációs forma, amely során az asszertívan kommunikáló ember magabiztosan, a saját érzéseit, igényeit, szükségleteit szem előtt tartva, ezeket őszintén felvállalva, nyilvánul meg érzelmileg nehéz helyzetekben. Az asszertíven kommunikáló személy képes arra, hogy meghallgassa és megértse a másik fél érzéseit. Kommunikációjának célja a konfliktus megoldása, miközben minden résztvevő fél igényeit szem előtt tartja, úgy, hogy nem hódol be, és nem is próbálja legyőzni a másik felet. Ez bizony jól hangzik. Békés megoldás. Mi a probléma mégis az asszertivitással?
Általános vélemény, hogy nemcsak a kommunikáló felek önértékelése, de a kommunikációs helyzet is erősen befolyásolja, hogy éppen melyik kommunikációs mód az, amit használnunk kellene. Csakhogy Magyarországon az asszertivitás sok megnyilvánulását sokan agressziónak élik meg, és bizony igazuk van. A rosszul alkalmazott asszertivitás a felszínen ugyan hordozza a szükséges kommunikációs jegyeket, de legtöbbször ez nem szól másról, mint hogy én akarok valamit. És az legyen. Punktum.
Akár a magénéletünkben, akár a munkánk során gyakran vagyunk alá vagy fölérendelt viszonyban. Az asszertív kommunikáció persze jól hangzik, de ki az, aki az edzőjével vagy a felettesével asszertíven kommunikálva közli az igényeit?
Nem véletlen, hogy a kommunikációnak négy fajtája van. A szakértők azt javasolják, hogy mindig az adott helyzetnek megfelelően kommunikáljunk, és semmiképpen ne erőltessük az asszertív kommunikációt, bármennyire is vonzónak tűnik számunkra a győztes-győztes helyzet. A kommunikáció amúgy is a legtöbb helyzetben ösztönös, és bár tanulható, érdemes lehet az ösztöneinkre hagyatkozni az észérvek helyett. A szakértők szerint ugyanis a munka világában jól működő, tréningeken elsajátított kommunikációs technikák bizony sok kellemetlen meglepetéssel szolgálhatnak a mindennapokban.