Rajzolás, testedzés, lustálkodás. Három memóriafejlesztő módszer, amit bárki bármikor bevethet. Ha rendszeressé teszi, akkor pedig igazán hatékony is lehet, hogy jobban emlékezzünk a dolgokra. Mutatjuk, hogyan érhetsz el eredményt ezekkel a trükkökkel!
A memória az ember egyik legjobb barátja – ha ez elkezd romlani, sokan katasztrófaként élik meg, önsajnálatba süppednek. Ha jelentősen romlik, akkor az egész személyiség felbomolhat. Amennyiben nem foglalkoznak vele időben, nagy bajhoz is vezethet, ha valakinek lényegesen romlik az emlékezőképessége. Pedig számos hétköznapi módszer van, amivel tehetünk az elménk, a memóriánk frissen tartásért. Ezek a módszerek leginkább megelőzésre valók.
A rajzolás kényszer az agy számára. Azt követeli meg tőle, hogy minél több részletre összpontosítson, memorizálja azokat. Egy adott szóról sokkal több mindent el tudsz mondani, ha lerajzolod, mintha leírnád. Született már kutatás is a témában: az emberek felének le kellett írniuk, a másik felének pedig le kellett rajzolniuk az adott szavakat. Később visszakérdezték, hogy milyen szavakkal kellett foglalkozniuk. Azok, akik rajzolták, minden szót vissza tudtak mondani. Akik viszont írtak, jóval kevesebbet. A rajzolás a demensek körében is látványos eredményeket hozott, jobban emlékeztek az adott szavakra.
A sport egyszerűen mindenre jó, memóriafejlesztő módszer is lehet belőle. A futásra és az aerobikozásra régóta mondják, hogy hatékonyan javítják a memóriát, de valójában ez minden mozgásformára igaz. Egy kísérlet kimutatta, hogy a három-négy órával tanulás után egy 30-40 perces kardiózás lényegesen javítja az információk megjegyzését, akár hosszútávra is. Minden az időzítésen múlik: nem szabad eltelnie se túl hosszú, se túl rövid időnek.
Egy kísérlet során amnéziásoknak kellett megjegyezniük tíz szót, ám nemsokára új feladatot kaptak. A vizsgált személyek alig több mint tíz százaléka volt képes emlékezni ezekre a szavakra. A második kísérlet során nem kaptak más feladatot, egy sötét szobában kellett maradniuk a szavak memorizálása után. Ekkor már ötven százalékuk tudta visszamondani a szavakat. Szinte ugyanezt a vizsgálatot végezték el nem amnéziás személyeknél is, csak akkor nehezen kimondható idegen szavakkal zajlott. Ugyanilyen aránnyal végződött a kísérlet.
Nemcsak az éjszakai, a délutáni alvás is segít abban, hogy az emlékek átkerüljenek a rövid távú memóriából a hosszú távúba. Természetesen azoknál működik ez, akik rendszeresen szundítanak ebéd után.