Új konzultációs felkérése érkezett!
Dr Nagy Péter
Munka, vagy család? Az előbbi egzisztenciát és karriert jelent, utóbbi jóval elvontabb, fontosabb dolgokat. Egyiket sem hanyagolhatjuk el, de hogy találjuk meg az arany középutat? Szeretnék megfelelni a munkahelyemen, esetleg jól keresni és karriert építeni, emellett a családi életet sem akarom „kispadra ültetni”. Ott akarok lenni a születésnapokon, az óvodai/iskolai rendezvényeken, szeretném én megtanítani biciklizni a gyermekem, este mesélni neki, kikérdezni tőle a házi feladatot, stb, de ott a munka, amely szűkíti a lehetőségeimet. Nem könnyű helyzet.
Bonyolult bizony a szituáció, amely egyszerre nehéz és egyedi. Éppen ezért semmilyen általános tanács nem jelent konkrét megoldást, ugyanakkor ezek az intelmek hozzásegíthetnek ahhoz, hogy saját életünkre alkalmazva, specializálva megtaláljuk a helyes utat és egyensúlyt család és munka között. Mindenki más típusú kihívásokkal néz szembe, azaz saját magának kell kialakítania azt a megoldást, amelyben ő és környezete is jól érzi magát.
Munka, vagy család? Kicsit olyan ez, mint a körte és az alma összehasonlítása. Munka lehet többféle, a lehetőségek – jobb esetben – szerteágazóak, minden munkahely más és más, lehet váltani, ahogyan a szakmák között is van átjárás. A család ettől egészen eltérő, hiszen egyedi és megismételhetetlen, amiről lemaradunk, amit elszalasztunk, az pótolhatatlan. Hagyományos értelemben vett rangsort nem lehet állítani kettő között, de mivel mindkettő jelen van az életünkben, ki kell alakítani a határokat.
A munka és a család is időt és energiát igényel. Előbbi esetében ezt nem kell túlmagyarázni, utóbbinál az energia azt jelenti, hogy minőségi időt töltünk szeretteinkkel. A minőség elsősorban azt jelenti, hogy odafigyelünk gyermekünkre, ismerjük őt és az igényeit, tudjuk milyen a személyisége, és ezeknek megfelelően alakítjuk ki a szülő-gyermek kapcsolatot. Ez a viszony életkoronként változik, érdemes időről-időre felülbírálni, megvizsgálni. A lényeg tehát, hogy az együtt töltött idő tényleg értékes legyen, azaz akkor csakis őrá figyeljünk oda, ne foglalkozzunk mással. Akkor tudjuk, hogy jó úton járunk, ha gyermekünk sokat emlegetett emlékeiben gyakran fedezzünk fel egy-egy olyan élményt, amelyet együtt szereztünk. Ehhez ráhangolódásra, türelemre, odafigyelésre, szeretetre van szükség.
Sok szülő esik abba a hibába, hogy a munkahelyi elfoglaltságai (vagy más) miatt kompenzál, azaz késztetést érezz arra, hogy a lehető legrövidebb idő alatt mindent megadjon gyermekének. A szülő dolga azonban nem az, hogy szórakoztassa utódját, mert a kicsik bizony könnyen elkényeztetetté válnak, ráadásul ilyenkor nem kapnak igazi törődést, csak mondjuk egy drága kalandpark, vagy mozibelépőt. A közös időtöltésben a közösön is komoly hangsúly van, nemcsak fizikailag kell ott lennünk, hanem érzelmileg is.
Munka, vagy család? Nem kell választani, hanem súlyozni szükséges megtanulni. Lehetünk sikeresek úgy is, ha meghúzzuk a határt, és kialakítunk olyan minőségi együttléteket a családunkkal, amelyben nem foglalkozunk munkánkkal, telefonunkkal, e-mailjeinkkel. Manapság nehéz igazi odafigyelést és türelmet gyakorolni, de a kulcs ebben áll ahhoz a sikerhez, amely egyet jelent a kiegyensúlyozott életmóddal.