Időnként mindannyian túlgondoljuk a dolgokat. Ilyenkor hosszasan gondolkozunk azon, hogy amit tettünk az jó volt-e, helyes volt-e, vagy épp azon, hogy mit kellene tennünk egy adott helyzetben. Utánajártunk, hogy hogyan ismerhetjük fel, hogy túlgondolunk valamit, és hogy ez hogyan hat az életünkre. Íme, a jelek, hogy túlgondoljuk a dolgokat.
Természetes, hogy egy probléma megoldása előtt elgondolkodunk azon, mit is kellene tennünk. A túlgondolás azonban nem visz előbbre bennünket, csak rágódunk a problémám, ahelyett, hogy a megtalált megoldást kiviteleznénk, és cselekednénk. Ez a fajta túlgondolás csak elodázza a problémát, nem oldja meg, és még feszültté is tesz bennünket.
A túlgondolás néha oda vezet, hogy a már meghozott döntésünket felülbíráljuk. Arra jutunk, hogy nem jól döntöttünk, találunk valamit, amit előbb észre kellett volna vennünk. A döntésünk megkérdőjeleződik, bizonytalanok leszünk, frusztráltnak érezzük magunkat. Egy önellenőrzés pozitív hatású is lehet, akkor azonban, ha ez egy túlgondolás eredménye, azzal csak magunkat kínozzuk; feleslegesen. Nem elég, hogy ettől rosszul érezzük magunkat, még az elkövetkező döntéseinket is nehezebbé teszi.
Amikor túlgondolunk egy dolgot, a problémát néha még az ágyunkba is magunkkal visszük. Ilyenkor pörög az agyunk, nem tudunk lelassulni, olyannyira, hogy akár hosszú órákig, vagy egész éjszaka sem tudunk elaludni. Szorongani fogunk, nem tudjuk kipihenni magunkat, és a megoldáshoz egy lépéssel sem jutunk közelebb. A túlgondolás miatti alvászavar reggeli fáradtságot okoz, és senkinek nem kell elmondani, milyen egy rossz alvás után elkezdeni egy napot.
Ez aztán egy ördögi körré válhat, mert minél rosszabbul alszunk, annál fáradtabbak leszünk, és minél fáradtabbak leszünk, annál rosszabbul alszunk. Ha kihagyjuk a mély, pihentető alvást, az az életünk minden területén zavart okozhat.
Könnyű felismerni a túlgondolást, ilyenkor ugyanis ismétlődnek a gondolataink. Újra és újra előveszünk érveket és ellenérveket, elképzeljük a kimeneteleket (amik többnyire felérnek egy katasztrófával), és csak gondolkozunk és gondolkozunk. Közben persze nem a megoldást keressük, nem cselekszünk, alvászavarunk lesz, bizonytalanok és zavartak leszünk.
Rágódunk, töprengünk, a mentális egészségünk pedig egyre csak romlik. Túlgondolásnál gyakori, hogy a hibánkon gondolkozunk. Ez nem lenne probléma, hiszen fel kell ismernünk, ha hibázunk, hogy legközelebb elkerülhessük azt. A túlgondolás azonban nem erről szól, hanem arról, hogy elmélyülünk a hibánkban, ahelyett, hogy felismernénk azt, hogy mit kellett volna másképp csinálnunk.
Ahogy láthatjuk, a túlgondolás egy probléma. A probléma megoldása helyett zsákutcába kerülünk. Nem tudunk aludni, frusztráltak, idegesek leszünk. A túlgondolás azt jelenti, hogy sokat gondolkodunk egy problémán, hogy biztosan a jó megoldást találjuk meg, ahelyett, hogy cselekednénk. A már meghozott döntéseinket is megkérdőjelezzük. Ez egyáltalán nem jó nekünk, a jó hír viszont az, ha felismerjük, hogy túlgondoljuk a dolgokat, akkor tehetünk is ellene.
A szakértők szerint úgy tudjuk elkerülni a túlgondolást, ha kevesebbet gondolkodunk a problémán. Ez a túlságosan is kézenfekvő tanács nem is hajtható végre olyan egyszerűen. Van azonban egy módszer, ami segíthet nekünk ebben. És ez a figyelmünk elterelése. Erre többféle módszert is használhatunk. Ami a legjobban beválhat, az valamiféle kreatív tevékenység. Hódolhatunk a hobbinknak, ültethetünk virágot, vagy akár el is mosogathatunk. És ami mindig beválik: az a sport. A testmozgás univerzális hatásait nem kell senkinek bemutatni. Túlgondolás esetén is jól jöhet egy kis sport, és mire eltekerünk a víztározóig meg vissza, talán már lesz is egy ötlet a fejünkben a problémánk megoldására. Anélkül, hogy túlgondoltuk volna.
A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy ha a túlgondolás eluralja az életünket, akkor érdemes lehet segítséget kérni. A túlgondolás ugyanis másfajta problémák tünete is lehet, és ha nem tudunk egyedül megbirkózni vele, a tünetek súlyosbodhatnak. Kérjük szakember segítségét, és szabaduljunk meg a túlgondolástól.
És ne felejtsük el: a szakértők szerint úgy tudjuk elkerülni a túlgondolást, ha kevesebbet gondolkodunk a problémán. Vagyis ne gondoljuk túl, és akkor nem lesz túlgondolva. Ez igaz lehet a segítségkérésre is. Túlgondolás helyett cselekedjünk. Kérjük szakember segítségét. Most. Nem kell rajta gondolkodnunk.