Az életközépi válságból legkönnyebben úgy lehet kiutat találni, ha nem kerülünk bele. Ezt persze könnyebb mondani, mint megtenni, de tudatos életmóddal, új célok keresésével nem is olyan szörnyű a negyvenes éveinkben járni.
Az általában családteremtéssel, jövőépítéssel, az emberi kapcsolatok megszilárdításával járó 30-as évek után sok emberre villámcsapásként köszönt rá a következő évtized. Népbetegség, de az is lehet, hogy természetes folyamat náluk a 40-es éveik közepére beálló, úgynevezett életközepi válság. Természetesen nem mindenkinél jelentkezik ez a nehéz időszak, és nem is hasonló intenzitással, de mindenképp fontos vele foglalkozni.
Ezekre az évekre jellemző, hogy egészségünkkel, munkahelyünkkel, érzelmi életünkkel kapcsolatban is nehézségek jelentkezhetnek. Sokaknál fordulnak elő étkezésbeli, alvási problémák. Egyre kevésbé tudnak koncentrálni, fáradékonyabbá, kiégetté válnak. Sokan egész egyszerűen nem veszik tudomásul a gondokat, „túlélésre” játszanak, a lehető legkevesebb változással próbálják visszaállítani az eddigi rendszerüket. Mások inkább túlreagálják, pánikolnak, meggondolatlan lépésekre szánják el magukat a munkahelyükön és otthon is. Például a lehető leggyorsabban keresnek új partnert és másik munkahelyet, vagy éppen féktelen költekezésbe kezdenek.
Aki családos, és a gyerekei épp felnövőben, esetleg a kirepülés szakaszában vannak, annak szintén elképesztő lelki változásokat eredményezhet. Sok házasság éppen olyankor megy tönkre, amikor kiürül a gyerekszoba, és a pár kettesben marad az üres otthonban.
Ezekben az években gyakran kezdődik számvetés azzal kapcsolatban, hogy „ki vagyok, mit értem el eddig?” Az ezekre adott válaszok pedig sok esetben negatívak, erősítik a válság érzését. Sokan szeretnék visszakapni a fiatal éveiket, ezért pedig mindent megtesznek: pénzt költenek, felelőtlen cselekedetekre szánják el magukat.
A pszichológiai és fizikai változások miatt szükséges tudatosan új struktúrákat, célokat kialakítani – ha ez nem sikerül, az komoly következményekkel járhat. Meg kell találni az életkorban rejlő szépséget, lehetőségeket, a régi szerepek helyett újakat lehet keresni. Nagyon fontos a szociális kapcsolatok ápolása, a család és a barátok megfelelő kezelése. A házasság gondozása, megújítása is elképesztően hangsúlyos lehet ebben az időszakban, a pároknak időt kell találnia egymásra, a közeledésre, a szexualitás ápolására, megújítására.
Ezekben az években nagyon fontos, hogy eldöntsük: mit tartunk meg múltunkból, mit zárunk le, engedünk el végleg, illetve, hogy milyen új célokat találunk magunknak. Ha megtaláljuk a kiutat az életközépi válságból, pozitívvá is tehetjük az időszakot, hiszen minden esélyünk megvan a pozitív változásra. Ezzel felkészülhetünk az 50-es éveinkre, amikor már végképp nem lesz lehetőségünk a 20-as 30-asok életét élni.