Tapasztaltuk-e már azt, hogy mennyivel könnyebb egy jól átgondolt hátizsákkal utazni a világban, mint egy zsúfolásig megpakolt, rosszul összeválogatott, felesleges ruhákkal teli bőrönddel? Ha nem, próbálják ki. Óriási a különbség. A kis hátizsákkal nem kell sorba állni a reptéren, hogy feladjuk a csomagot, nem kell fizetni semmit pluszban, nem kell várni a csomagra megérkezéskor, könnyebb taxit találni, rugalmasabb az ember, könnyebben jön-megy a különböző helyeken és még rengeteg előnye van.
Az életünkben előforduló nehéz csomagok, terhek alatt azt értjük, hogy cipeljük egy életen át az életünkben megtörtént traumákat, bizonytalanság érzését, félelmet, rossz tapasztalatokat, sérelmeket, fájdalmakat, csalódásokat, pesszimizmust a szívünkben, a gondolatainkban, amelyek lefékeznek bennünket, megakadályoznak abban, hogy teljes és boldog életet élhessünk. Cipeljük a nagy csomagot magunkkal mindenhová és egy idő után nagyon belefáradunk, sőt már nem is szolgál minket a csomag tartalma.
Honnan jönnek a „csomagok”?
- a „csomagok” jöhetnek onnan, ahogyan bántunk magunkkal, amilyen döntéseket hoztunk az életünkben, amilyen párkapcsolatokat választottunk és alakítottunk ki, amit magunkkal csináltunk az életünk során, ahogyan nem vigyáztunk magunkra
- a „csomagokat” kaphatjuk a külvilágból, helyzetek, amiket nem tudtunk kontrollálni, a külső bántások, amit velünk tettek mások, ahogyan bántak velünk
- kaphatjuk a „csomagokat” a szociális környezetből, amiben felnőttünk, ez lehet egy rendszer, egy társadalmi berendezkedés, intézmény, mely rossz hatással van ránk. A környezetünk bizonyos módon szocializál minket, amelyektől nagyon nehezen tudunk megszabadulni vagy kilépni.
Teljesen mindegy hogyan szerezzük meg ezeket a csomagokat, a mi felelősségünk ezeket lerakni. Időről időre át kell néznünk a csomagjainkat és át kell válogatnunk, hogy mit rakunk ki, mit viszünk tovább, mi az, ami teljesen felesleges, mi az, amitől sürgősen meg kell szabadulnunk, mi az amit megtartunk.
Hogyan szerezzük mégis ezeket a csomagokat, amelyek megnehezítik az életünket?
- Legtöbbször szerezhetjük alacsony önbecsülésből, amely rengeteg következménnyel járhat. Alacsony önértékelésből rosszul ítélünk meg embereket, helyzeteket, féltékenyek, irigyek lehetünk másokra, állandó harcban állhatunk a körülöttünk lévőkkel, szeretteinkkel, ezáltal nem engedjük meg magunknak az alacsony önértékelés miatt, hogy egészségesen, szeretetteljesen kapcsolódjunk másokhoz. A nem vagyok elég jó érzése, a nem vagyok szerethető, a nem vagyok érdemes semmire érzése borzasztó károkat tud okozni egész életünk során.
- Az elhagyatottság érzése, mint trauma, ami jelen lehet folyamatosan az életünkben. Rengeteg csomagot gyűjthetünk össze az életünkben, vállalhatunk gyerekeket, feladatokat, aztán hirtelen egyedül maradunk az összes csomagunkkal, elhagynak bennünket és nem tudjuk az okát. Azok az emberek okoznak traumát, akik cserben hagytak minket, akik nem voltak ott mellettünk, amikor ott kellett volna lenniük. Akit elhagytak, sokkal negatívabban látja az életet, pesszimistább, nehezebb megközelíteni, vagy bizalmat kiépíteni vele. Éppen ezért ismerni kell egy ember történetét, még mielőtt elítélnénk őt a viselkedése vagy az életvezetése miatt.
- Jöhetnek a terhek a környezet szocializációja következtében, amely akár generációkon keresztül megbélyegezve tarthat. A környezetünk korlátok között tarthat bennünket, melyet fel kell ismernünk és bátran kilépnünk a helyzetből. A szociális meghatározottság eredményezheti azt, hogy folyamatosan kompromisszumot kell kötni magunkkal, leértékeljük magunkat, feladjuk az álmainkat, behúzzuk a kéziféket.
Ha már legalább tudjuk, hogy sok a „csomagunk”, akkor jó eséllyel tudunk segítséget kérni szakembertől vagy saját magunk elvégezni a szortírozást. Kezdjünk neki, mert sok „csomaggal” csak botladozunk az utunkon.
