Transzcendentális meditáció, agykontroll, relaxáció, autogén tréning, mindfulness. Találkozhattunk már ezekkel a fogalmakkal, a tartalmukkal azonban talán kevésbe vagyunk tisztában. Van ugyan valamilyen tudásunk, elképzelésünk ezekről, de az többnyire felszínes és homályos lehet. Azért, hogy elmélyülhessünk ezekben a kifejezésekben, utánajártunk, és mutatjuk, hogy miben különbözik a mindfulness és a relaxáció.
A fenti fogalmak közül talán a legismertebbek a mindfulness és a relaxáció. Divatos kifejezések, amik az önmagukra figyelő és fejlődni vágyó emberek körében igazán közismertek. Mindkét kifejezés egy olyan technikát takar, ami jobbá, élhetőbbé teheti az életünket. Ahhoz azonban, hogy ezek pozitívan hassanak az életünkre, nem csak ismernünk kell ezeket a fogalmakat, de gyakorolnunk is kell őket. A különbségek pedig fontosak lehetnek. De mégis miben különbözik a mindfulness és a relaxáció?
Mindfulness vagy magyarul tudatos jelenlét azt jelenti, hogy éber figyelemmel tekintünk a bennünk történtekre és külvilág változásaira. De mire lehet ez jó? Ilyenkor képesek vagyunk megfigyelni a nehéz élethelyzeteinket, akár egyszerre több síkon is: a testünkben és a tudatunkban. Tudni fogjuk, hogy milyen testi, lelki folyamatok zajlanak le bennünk, amik esetleg nem kívánt reakciót váltanak ki belőlünk. Amikor megfigyeljük magunkat, lehetőséget adunk arra, hogy tudatosan alakítsuk a történéseket, vagy akár le is állítsuk az azokat.
A mindfulness lényege az, hogy nem akarunk a tapasztalatainkon változtatni, de a hozzájuk való viszonyunkat szeretnénk átalakítani. Nem a problémát akarjuk megszüntetni, hanem éber figyelemmel ránézünk a kellemetlenségre, problémákra. Megfigyelés közben tisztán érzékeljük, hogy mi az, amin tudunk változtatni. Nem foglalkozunk a megváltozhatatlannal.
A tapasztalati megértés sokszor nehezen definiálható. A cél azonban nem is ez, hanem az, hogy cselekvéssé alakítsuk át. Első lépésként a testi tünetekre figyelünk és a reakciónkra. Majd megtanuljuk, hogyan változtassuk meg azt, ahogyan egy adott helyzetre reagálunk. Az ellenállás nem lesz megoldás, mert akkor a reakciónk nem változik meg, hanem fennmarad. És nem ez acél. Azt akarjuk, hogy változzunk.
A relaxáció egy könnyen elsajátítható technika. Elég kényelmesen elhelyezkednünk, be kell csuknunk a szemünket, és minden izmunkat egyenként, a fejünktől indulva meg kell feszítenünk, majd ellazítanunk. Ahogy végigérünk a lábfejünkig, az egész testünk laza lesz, teljesen elernyedünk.
Ennek a technikának számtalan pozitív élettani hatása van. Csökken a vérnyomásunk, alacsonyabb lesz a pulzusszámunk, és a relaxációval rövid idő alatt kipihenhetjük a testi és lelki fáradalmainkat. A kutatások szerint ugyanis 20 perc relaxáció megfelel 4 óra alvásnak. Az ajánlások szerint naponta háromszor érdemes relaxálnunk, ezzel pedig gyorsan, és egyszerűen tapasztalhatunk jótékony változásokat a kedélyünkben és a testünkben egyaránt.
A relaxációt gyakran keverik vagy összemossák a meditációval. Bár van hasonlóság a kettő között, a leglényegesebb különbség az, hogy a relaxáció alatt nem vizualizálunk, nem gondolunk szép helyekre, kedves dolgokra, pozitív történésekre. Csak fekszünk az ágyunkban és ellazulunk. A meditációt gyakran kíséri zene, a relaxációt pedig csendben végezzük. Elég gyakori, hogy bele is alszunk a relaxációba. Ez természetes dolog, hiszen relaxáció közben az alvás és az ébrenlét határán vagyunk.
A válasz egyszerű. Nem lehet őket összehasonlítani. Ahogy a szarvasmarhát nem lehet összehasonlítani a lóval, vagy az almát a körtével, úgy a relaxációt sem lehet összehasonlítani a mindfulnessel. Nincs is szükség azonban összehasonlításra, hiszen az, hogy melyik a jobb nekünk, azt mi döntjük el. Az a fontos, hogy számunkra melyik a jobb, melyiket alkalmazzuk szívesebben, melyiket érezzük magunkénak.
A fent említett módszerek között vannak átfedések, hasonlóságok. Az hogy nekünk melyik válik be, azt gyakorlati tapasztalattal tudhatjuk meg. Csináljuk, és meglátjuk. Nincs szükség arra, hogy véleményezzük, vagy sorba állítsuk őket. Nekünk talán a relaxáció válik be, másnak a mindfulness. Ez nem verseny, nem kell győztest hirdetnünk. Válasszuk ki közülük azt, ami jól esik nekünk, ami hozzátesz az életünkhöz, és használjuk azt. Nincs más dolgunk, mint szakértőtől megtanulni az alkalmazásukat, és bármelyik módszer jobbá, és élhetőbbé teheti az életünket. Ha egy kicsit nyugodtabbak, egy kicsit békésebbek és boldogabbak leszünk bármelyiktől, akkor az a mi módszerünk.