Az utóbbi években már szerencsére sokat változott a szemlélet a pszichológushoz való fordulást, járást illetően, de még mindig tartja magát masszívan a sztereotípia, hogy a „hülyék járnak oda”, vagy akivel nagy baj van -belül. Időnként érdemes újratervezni és átgondolni a témát.
Néhány alapvető gondolat felsorolható, ami miatt – véleményem szerint – minden embernek az élete során jót tenne a pszichológusi tanácsadás vagy akár terápia, hiszen egészen hétköznapi dolgokról van szó.
Minden embernek van „feldolgoznivalója”: a nehéz fogantatástól, illetve születéstől kezdve (hogy kezdjük az elején), a testvérféltékenységen át, veszteségek, balesetek, válás, halál, érzelmi traumák, elakadások az életben, stb., minden előfordul. Régebben a vallás-egyház töltötte be a lelki élet vezetésének szerepét, ami mára a keresztény európai kultúrában a nagyfokú hatását elvesztette. Ma az emberek többségének hamarabb eszébe jut a pszichológus, akivel a lelki dolgait megbeszélje, mint a gyóntató pap, vagy a lelki atya.
A pszichológussal való konzultáció nem egy baráti beszélgetés. Mivel a szakember mélyrehatóan tanulmányozza a képzés során az emberi viselkedést és annak pszichés-mentális működését – mint ahogy az orvos a testi-fizikait - ezért objektívebb rálátása van az emberi viselkedés miértjére és hogyanjára. És az is lehetséges, hogy egy bizonyos idő után a szakember jobban ismer, mint az, aki közel van hozzád. Nem ítélkezik a személy felett, nem mondja meg a tutit, hanem mindenekfelett kérdez, olyan módon, hogy a helyzetek, folyamatok, önmagunk megértéséhez, majd a megoldásokhoz hozzásegítsen.
Szinte minden családban, kapcsolatban, munkahelyen vannak olyan témák, amelyekről nem szoktak, nem illik beszélni, bár fontosak. Mint pl. a halál, a szex, a pénz…az általános tabutémák. Ezekről a dolgokról lehet a szakemberrel (főleg ha bizonyos témában szakember, pl. szexuálpszichológus) őszintén és kendőzetlenül beszélni.
Az önismeret és ezáltal az emberismeret is gyarapszik. Mivel az ember saját magával él a legtöbbet egész életében, az önmagunkkal való jó kapcsolat kardinális kérdés. Ebből következik a másokkal, a világgal való kapcsolatunk minősége is. A pszichológusi segítség önmagában egy elfogadáson alapszik, és ez nagyban hozzásegít a saját magunk feltétel nélküli elfogadásához is. Ezáltal a külső világ is elfogadhatóbbá válik. Az elgondolkodtató kérdések nem mindig egyszerűek és könnyűek, de minél jobban megértjük, hogy mi miért és hogyan zajlik mibennünk, annál jobban kisimulnak a belső-külső ráncok is. Arról nem is beszélve, hogy ez az egyetlen jótanács az emberiség számára, ami több ezer éve aktuális - nem véletlenül -, hogy: „Ismerd meg önmagad!”