Új konzultációs felkérése érkezett!
Dr Nagy Péter
A mai változó világ azt tanítja nekünk, legyünk erősek. Ám "erősnek" lenni mást jelent a közhiedelemben, s mást a mentális egészségre kivetítve. Számos esettel találkoztam, amikor a kliens azzal keresett meg, hogy "nem elég erős". De vajon mit jelent pontosan az erő? Honnan meríthetjük, és hogyan tudjuk fenntartani? A mai cikkben erre igyekszem választ adni számodra, a teljesség igénye nélkül.
Elsőként fontos tisztázni azt, amit életed során hallottál, tanultál arról, hogyan is légy erős. Rengeteg elmélet születik a közhiedelemben körülötted, s mindig ezeknek próbálsz megfelelni. Emiatt érezheted azt, hogy folyamatosan elégedetlen vagy, ugyanis ezeknek az íratlan "elvárásoknak" nem tudsz esetleg megfelelni. A társadalom, és a világ tele van efféle íratlan szabályokkal. Most nézzünk meg néhányat, ami az erőre, összeszedettségre vonatkozik:
Évtizedek óta élünk ebben a tévhitben, és azt gondoljuk, ha nem sírunk, előbb vagy utóbb megoldódik minden, mert nem foglalkozunk vele, ráadásul erősnek, sebezhetetlennek látszunk. Biztosan te is voltál olyan helyzetben, amikor valami ért, hogy legszívesebben ott a helyszínen jól kisírtad volna magad, de ott volt egy csomó másik ember, s féltél, mit mondanak majd. Gondolj csak vissza, hogyan is érezted magad. Nekem számos ilyen helyzet fordult elő az életemben, és rendkívül torokszorongató érzés volt visszatartani az éppen kitörni készülő "vulkánt" erős érzelmek, és egy kiadós sírás formájában. Nézzük meg, mit mondunk erről mi, akik a mentális egészség területén dolgozunk:
Nyugodtan sírd ki magad, ha felgyülemlett benned a feszültség, vagy egy örömteli érzés, hisz nem szégyen! Ha valaki azért kinevet, mert megéled az érzéseidet, pontosan azt tükrözi, hogy ő maga sem tudja, hogyan élje meg őket. Kutatások is bebizonyítják, hogy a sírással megkönnyebbülhetünk. Vannak olyan országok, ahol például a tanórák keretén belül előidézik a diákokból a sírást, hogy megszabaduljanak a felgyülemlett feszültségtől, s könnyebben tudjanak koncentrálni. Nyugodtan te is iktass be magadnak egy héten pár órát, amikor elvonulhatsz, és kiadhatod a felgyülemlett érzéseket. Csodákra képes.
Ez a kijelentés már önmagában több sebből vérzik: Gondolj bele, néha még a gépek "türelme" is elfogy, és általában akkor szoktak lefagyni, elromlani. Kell nekik a feltöltődés. Hát, akkor nekünk embereknek, akiknek érzéseink vannak, még inkább szükségünk van rá. Néha meg kell élnünk azt is, ha dühösek vagyunk. Rengeteg helyzetben kell "lenyelnünk" a bosszúságainkat, legalább otthon érdemes teret adni magunknak picit dühöngeni, kimondani, hogy ha valami felbosszantott. És a legtöbb esetben nem működik a "dobj be egy felest, és jó lesz!" jól ismert módszere. Az alkohol átmenetileg oldja a feszültséget, de másnap ugyanúgy előjöhet, s így lehet rászokni, ha mindig hozzányúlunk ilyen helyzetben. Ha jól esik, nyugodtan add ki magadból! Nem kell feltétlen kiabálásra, vagy bokszzsákütögetésre gondolnod. Bármiben kiadhatod, amit szeretsz csinálni. Akár sporttal, zenével, naplóírással, bármivel. Én iskolában szoktam javasolni a közös ventilálást szünetekben, tehát együtt kibeszélni egy nehéz dolgozatot például. Ezt megteheted a munkahelyeden is.
Szerencsére ez a tévhit már egyre inkább kezd visszaszorulni, de fontosnak tartom megemlíteni, mert még ma is sok embert tart vissza a mentális segítségkéréstől. Ugyanúgy, ha fáj valamid, tudsz kérni orvosi segítséget. Próbálj a lelkedre is úgy gondolni, hogy bizony olykor szüksége van egy kis "nagytakarításra", ellenőrzésre, a mentális fájdalmaid csökkentésére. Sokszor lelkünk fájdalmából adódnak testünk betegségei.
Ma egy rendkívül rohanó világban élünk, ahol úgymond "nem megengedett", hogy picit megálljunk, és akár egy jó mélyet beszélgessünk valakivel. Pedig rengeteg problémát meg tudnánk oldani egy jó kiadós eszmecserével, hiszen ilyenkor tapasztalatokat cserélünk. Ezen kívül a beszélgetés hatására megkönnyebbülhetünk, jó érzéssel tölthet el, amikor valaki meghallgat, s te is meghallgathatod őt.
Ezt legtöbbször a diákokhoz, és a hozzám hasonló korúakhoz intézik. Mindenekelőtt érdemes tisztázni, hogy mindnyájunk számára mást jelent a fáradtság, és agyunk más, és más része fárad el. Akik fizikai munkát végeznek, testükben érezhetik, akik pedig inkább a gondolatokkal dolgoznak, vagy ülő munkát végeznek, estére már azt érzik, nem kívánnak semmire gondolni. Mindemellett a fáradtság érzése nem korfüggő. Akik a korra hivatkoznak, ők sem rossz szándékkal teszik, csupán arra próbálnak terelni, hogy minél többet tegyél jövőd érdekében. Itt a kommunikáción lenne érdemes javítani. A generációk közötti kommunikációról külön írok majd.
Mindent összevetve tehát, az erő abból jön, ha meg tudod élni érzéseidet. Onnan merítheted, ha megengeded magadnak a pihenést. Nyugodtan merj önmagad lenni, hisz nem másnak, magadnak élsz!
Ezeknek megéléséhez kívánok sok erőt, és kitartást!