Még a legjobban szervezett családok élete sem teljesen mentes a problémáktól. A szürke, munkával és gyermekneveléssel fűszerezett hétköznapok monotóniája kellemetlen konfliktusokat eredményezhet. Röviden: a családi élet nem mindig móka és kacagás. A mozaikcsaládokban még nehezebb a helyzet, hiszen az eltérő szokások, illetve a családi összetartozás hiánya további gondok melegágya lehet.
Általánosságban elmondható, hogy napjainkra megváltozott a házasság intézményéről alkotott felfogás. A szemléletbeli változások miatt folyamatosan emelkedik a válások száma: a legutóbbi népszámlálás adatait böngészve megállapítható, hogy a magyar lakosság több mint 50 százaléka nem a hagyományos családmodellben él. Évről évre csökken a házasulók, míg emelkedik az élettársi közösséget választók száma, emellett a válások is folyamatosan emelkedő tendenciát mutatnak. Az új együttélési formáknak köszönhetően jönnek létre a mozaik-, vagy más néven patchwork családok. Mozaikcsalád alatt azt az életközösséget értjük, amikor a párkapcsolatban élő személyek valamelyikének, vagy akár mind a két félnek van az előző kapcsolatából született gyermeke. Első ránézésre a mozaikcsaládokban semmi nem különbözik egy hagyományos értelemben vett családhoz képest, azonban van néhány jelentős eltérés. A legegyértelműbb különbség, hogy nincs mindegyik családtag között vér szerinti kapcsolat. További eltérés, hogy legalább az egyik szülő és gyermek közötti kapcsolat története megelőzi a párkapcsolat kezdetét. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a párkapcsolat valamelyik tagja vélhetően már átesett egy családi krízisen. A mozaikcsaládban élők számára sokszor nem feltétlenül egyértelmű, hogy ki számít ténylegesen a család részének.
Egy mozaikcsaládban akár az is elképzelhető, hogy egy gyermeknek a vér szerinti testvére mellett van féltestvére és mostohatestvére is, míg a vér szerinti anya és apa mellett jelen van az életében egy nevelőanya és egy nevelőapa. Mindez pedig azt eredményezi, hogy a két vér szerinti nagymama és nagypapa mellett még négy „pótnagyszülő” kerül a képbe. Nos, nem kell gyermekpszichológusnak lenni ahhoz, hogy megállapítsuk, egy még fejlődésben lévő kisgyermek vagy akár egy kamasz számára sem egyszerű feldolgozni ezt az élethelyzetet. Egy gyermek számára biztonságot jelent az állandóság, amit nehéz úgy elérni, ha egyik héten anya, másik héten apa új családjában tölti napjait. Ennek folyományaként a mozaikcsaládban élő gyermekek nevelése is nehezebb feladat, ami komoly konfliktusokat eredményezhet. Bár nehezebb kezelni ezeket a szituációkat, azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy logikus, nyitott gondolkodással és toleráns közeledéssel nem lehetetlen az apró mozaikdarabkákat tökéletesen a helyükre illeszteni.