Önkontroll, önuralom, önfegyelem, több hasonló jelentésű szavunk van ezen képességünk kifejezésére. Az, hogy milyen mértékben vagyunk képesek rá, számos életterületünkre kihathat. Tanulmányaink, karrierünk, munkahelyi sikerességünk, kapcsolataink, fizikai és mentális egészségünk, mind olyan dolgok, melyben szerepet vállal, hogy mennyire tudjuk magunkat irányítani, kontrollálni.
Szükség van rá, mikor készülünk egy vizsgára és magunkra kell parancsolni, hogy készüljünk. Mikor a munkában el kell végeznünk egy nem motiváló feladatot. Amikor diétázunk, vagy akár mikor házimunkát kell végeznünk. Egy – egy rossz szokás megváltoztatására, vagy jó szokás beépítésére is kulcsfontosságú az önkontroll. Céljaink elérésében is jelentős szerepe van. Meghatározó lehet, hogy a hosszabb távú célunk érdekében le tudunk-e mondani a rövid távú vágyainkról, ellen tudunk-e állni impulzusainknak.
Jó példa erre a pszichológia tudományának egyik híres kísérlete, az úgynevezett „pillecukor teszt”, melyet Walter Mischel pszichológus kutató és munkatársai végeztek 1972-ben. A kísérlet során a kísérletvezető letett egy gyerek elé egy pillecukrot, és azt mondta neki, hogy kap egy másodikat, ha 15 percig nem nyúl hozzá. Ha kibírta a 15 percet, akkor mindkét cukrot megkaphatta. A kutatók vizsgálták a kísérletben részt vett gyerekek későbbi életét és azt találták, hogy jobb jegyeik lettek és sikeresebbek lettek azok a gyerekek, akik ellen tudtak állni a csábításnak és kivárták a 15 percet. Ez a vizsgálat jól mutatja az önkontroll, önuralom jelentőségét.
A Jeffrey Young és munkatársai által kidolgozott pszichoterápiás módszer, irányzat, a sématerápia elmélete is fontosnak tartja az önkontrollt és önfegyelmet. A sématerápiás elmélet 18 úgynevezett maladaptív, az alkalmazkodást, a megküzdést, az életben való boldogulást nehezítő sémát határoz meg, melyek káros gyerek és serdülőkori hatások által alakulhatnak ki és okozhatnak problémákat az élet számos területén. A jelen írás témájához leginkább kapcsolódó séma az úgynevezett „elégtelen önkontroll, önfegyelem” elnevezésű séma.
Azok az emberek, akiknél kialakul ez a séma, számukra nehéz, hogy személyes céljaik eléréséhez szükséges önkontrollt vagy frusztrációs toleranciát gyakoroljanak, vagy érzelmeiket és késztetéseiket ne fejezzék ki túl hamar vagy túlzott mértékben. Ha belegondolunk, életünk során kisebb vagy nagyobb céljaink eléréséhez erőfeszítéseket kell tennünk, vagy épp ellen kell állnunk valamilyen csábításnak, késztetésnek. Szeretne pl. egészségesebb életmódot kialakítani valaki? Ehhez ellen kell állnunk a csábító egészségtelen élelmiszereknek, szokásoknak és pl. rendszeres testmozgást kell végeznünk, ami erőfeszítést igényel.
Ha egy nagyobb célt szeretnénk elérni, meg akarunk tanulni egy új készséget, pl. akár egy új nyelvet, vagy akár új szakmát, az egyik amire szükségünk van, az nagy mértékű önfegyelem és erőfeszítés. Az önkontrollal tehát sokat foglalkozik a pszichológia több különböző szempontból megközelítve. Számos életvezetési, kapcsolati, pszichológiai vagy akár pszichiátriai nehézségben szerepet játszhat.
1. Önismeret: Szinte bármilyen problémánkon szeretnénk dolgozni, egyik elsődleges lépés, önmagunk megismerése, megértése. Az önkontrollnál is fontos ez a lépés. Ez egy pszichológiai tanácsadási, konzultációs folyamatban akár jól körül járható a szakember segítségével, hogy hogyan is állunk valójában az önkontrollal, mely életterületeinkre hat ki, hogyan jutott arra a szintre, ahol éppen áll.
2. Tudatosítás: a tudatosítás minden változtatás esetén fontos lépés. Ha pl. egy napló segítségével vezetjük, monitorozzuk saját magunkat, az már segíti önmagunk kontrollálását. Ha pl. eldöntjük, hogy elkezdünk többet sportolni, segíthet az önfegyelmezésben akár az, ha felírjuk magunknak célunkat és naplózzuk ennek elérését. Ha látjuk, leírva, hogy mennyit értünk el a célból, az már önfegyelmezést segítő hatású lehet.
3. Meditáció, relaxáció: a különböző meditációs, relaxációs módszerek a kutatások szerint fejlesztik a koncentrációt, az önkontroll képességeket számos más pozitív hatásuk mellett.
Az önkontroll tehát egy szinte minden életterületünkre kiható, fontos képesség, mely javítható, fejleszthető.