A saját utunkat járni, maga az élet. De mi is a mi utunk? Hogyan határozzuk meg önmagunkat? Az út keresése gyakran nem könnyű, de aki megtalálja a saját útját, az értelmet és célt ad az életének. A saját utunkon otthon érezzük magunkat, és amit teszünk, azzal leszünk önmagunk.
Nem mindenki olyan szerencsés, hogy már az általános iskola vége előtt tudja, hogy állatorvos akar lenni. Ezért aztán kiváló eredménnyel végez el egy elit középiskolát, és közben biológia különórákra jár, hogy a felvételi is simán menjen. Vagyunk néhányan, talán nem is kevesen, akiknek tudatosan kell keresnünk azt a tevékenységet, amiben kiteljesedhetünk. De mit kell tennünk ahhoz, hogy megtaláljuk a saját utunkat?
Felnőttként keresni a saját utunkat nehéz dolog. Sokunk vérzik el út közben, feladva a keresést. Megalkuszunk, elfogadjuk, hogy csináljuk, amit csinálunk, még ha azt is érezzük, hogy ez azért nem az igazi. Valami más jobb lenne. Valami másban jobb lennék. Valami másban igazán én lennék én. Az útkeresés végén valami olyan vár ránk, ami lelkesít és inspirál bennünket. Valami, ami boldogsággal tölt el bennünket. De ehhez mennünk kell tovább. Nem állhatunk meg.
Talán már tudjuk is, mi az, amit igazán szeretnénk. Most azonban olyan világban élünk, ahol egyedül lenni, elcsendesedni nagyon nehéz. Információk kezelhetetlen tömege ömlik ránk reggeltől estig, el kell menni a gyerekért az óvodába, és még a bankba is be kell ugrani. Ahhoz, hogy tisztán lássuk önmagunkat, és így azt is, amit igazán szeretünk, le kell lassulnunk, ki kell zárnunk a külső ingereket, és csak önmagunkra szabad figyelnünk. Talán elég lesz néhány óra vagy egy hosszú hétvége. Elő kell csalogatnunk önmagunkból önmagunkat, hogy lássuk, mi az, amit csinálni szeretnénk. Mert a saját utunk az, amit szeretünk.
A saját utunkat járva egyensúlyt teremtünk az életünkben. Boldogok leszünk. Boldog embernek pedig boldog a környezete is. A saját utunk nem csak munka. Több annál. Aki a saját útját járja, az elégedett önmagával és hiteles. Harmónia van az életében, ami kihat mindenre. Mindenre.
A saját utunk segít megtalálni önmagunkat, és megválaszolni a kérdést: „Ki is vagyok én?” Megérthetjük, mire vagyunk képesek. Célunk lesz. Sokan céltalanul élik le az életüket és unják a munkájukat. Ne tartozzunk közéjük. Húsz-harminc évesen még nem tudjuk, mit is akarunk? Nem baj. Keressünk tovább, amíg rá nem akadunk az útra, amelyik igazán a miénk.