Új konzultációs felkérése érkezett!
Dr Nagy Péter
Gondolhatod azt, hogy amikor leülsz, vagy fekvő helyzetben vagy, valójában nem teszel semmit, ám agyunk rengetegszer még akkor is a tennivalókon pörög. Főként, ha telefonunkat állandóan hangos üzemmódban tartjuk, a túlzottan sok inger idegessé, frusztrálttá tehet minket. Először is, nézzük meg pár pontban, hogy a túlingereltség, az állandó agyi aktivitás mit válthat ki belőlünk:
Mivel a sok inger által folyamatosan kapjuk az információkat, folyton stressz ér bennünket, ugyanis ezeket fel kell dolgoznunk. Ha "csak" annyi történik, hogy a telefon állandóan értesítéseket küld, akkor is mindig felfigyelünk, s ez épp elég ahhoz, hogy agyunkban a stressz szintje megemelkedjen. Nap végére úgy érezheted, hogy nehéz a fejed, s fáradt vagy gondolkodni.
Ha megfigyeled, számos családban örök vita témája, ha valaki a telefonját nyomkodja folyamatosan, vagy a tabletet. Ilyenkor hangoznak el a "Ne nyomkodd már a telefont! Néha figyelj rám is!" típusú mondatok. És már kész is a veszekedés. Ilyenkor feljöhetnek akár a régi sérelmek, ki nem mondott dolgok. Ez fajulhat addig, hogy egy konfliktus lánc indul el benned, és még inkább ideges leszel.
Ez nem más, mint, amikor nem vagyunk képesek letenni a munkát még akár késő este sem. Még, ha nem is dolgozunk / tanulunk, akkor sem vagyunk képesek szabadulni a különféle munka körüli gondolatoktól. Főként a segítő szakmában találkozom ilyen jelenséggel, hiszen nehéz az eseteket letenni.
Mindig azt szoktam mondani, hogy ugyanúgy, ahogy a gépeknek, az emberi agynak is szüksége van arra, hogy feltöltődjön. Ha folyamatosan az kavarog a gondolataidban, mikor mit kéne tenned, előbb-utóbb "lemerül az akkumulátor", s már abban sem leled örömöd, amit régen szívesen csináltál. Ez pedig szép lassan kiégéshez vezethet.
Ezek természetesen csak a legfőbb okok voltak. Itt most nem tértem ki a szorongás súlyos kategóriájára, hiszen ahhoz már pszichoterápiás, vagy klinikai ellátás lenne szükséges. Most nézzük meg, a mentális zavarokra itt szintén nem kitérve, mit tehetsz a túlingereltség, túlhajszoltság ellen:
Tudom, ez a mai világban rendkívül nehéz, de szükséges. Mikor először tanácsolta nekem valaki, én is azt mondtam, hogy egy részről lehetetlen, mert ma minden a telefonra, internetre érkezik, más részt butaság, mert a munkámban mindig rendelkezésre kell állnom. Ha szükséged van arra, hogy a telefon melletted legyen, használj rezgő, vagy néma üzemmódot. Jobban tudsz majd fókuszálni magadra, és családodra, mert nem fogod egy idő után azt a késztetést érezni, hogy mindig oda "kell" nézned.
Megint csak joggal mondhatod, hogy "ez a pszichológus bizonyára nem gondolkodik írás közben. Hol van nekem erre időm?"? Igen, én is így vélekedtem, amikor ezekről tanultam. De, ha napod megtervezésénél tudatosan beszúrod valahová a sétát, amikor nem ügyet intézni rohansz el séta gyanánt, hanem ténylegesen "kiszellőzteted" a fejed, sokkal inkább bele fog férni. Nyugodtan fuss/ sétálj kedvenc zenédre, ami picit kizökkent mindennapjaidból.
Ez nagyon furcsa lehet, de igaz. A köznyelv ezt úgy mondja, hogy "nézel ki a fejedből". És mennyire igaz? Nagy szükség van arra, hogy csak megéld a pillanatot, az érzéseidet kütyük, ingerek nélkül. Ezt teheted egy finom étel ízének teljes megélésével, egy kedvenc könyv olvasásával, vagy akár egy forró fürdő társaságában is. De "csak" ülhetsz, fekhetsz is néma csendben. Lényeg, hogy az agy ne a megszokottat csinálja.
Sokszor az a probléma, hogy ennek tényét nehezen fogadjuk el, mert bűnnek érezzük. Nyugodtan beszéld meg magaddal, akár hangosan is, hogy te most fáradt vagy, s meditálni szeretnél. Itt nem kell semmilyen transcendens meditációra gondolnod, elég, ha mély, lassú lélegzeteket veszel, s akár kitalálhatsz belégzésre, kilégzésre valamit. Kedvenc példám, ha egy verssorra meditál valaki. Fel tud tölteni, vagy akár az ima is, kedvenc zenéd sorai, bármi. Lényeg, hogy szakadj ki a "darálóból".
Természetesen vannak mélyebb meditációk, és gyakorlatok a pihenésre, de ezek az alapok, amiket először érdemes elsajátítanod. Itt is az "egészséges" emberekből indultam ki, a mentális zavaroknál ez szintén külön téma. A súlyos szorongás, és betegségmegelőzés mindig ezen cikkek célja. Kívánom, hogy találd meg a magad gyakorlatát! Ha elakadsz, nyugodtan kérd egy jó barát, vagy szakember segítségét.
Végezetül köszönetet szeretnék mondani Dr. Domján Mihály pszichológusnak, akinek tartalmai ihlették a cikket.