A leküzdetlen feszültség a következőket eredményezheti:
- Legtöbbször kivetítjük másokra. A bennünk felgyülemlett feszültséget másokon vezetjük le, leginkább azon, aki éppen kéznél van. Ilyenkor fordulnak elő pl. családban a nagyobb horderejű viták, ebben az esetben jelent problémát többek között az, ha párunk nem vitte le a szemetet, vagy, ha gyermekünknek már ötödször kell szólni, hogy keljen fel, mivel itt az ideje iskolába menni. Ilyesfajta nagymértékű feszültség eredményezheti azt is, hogy mérgesek vagyunk az autósra, aki éppen esetleg megelőz bennünket, vagy a tanárra, aki rossz jegyet ad. Ilyenkor szinte mindent hajlamosak vagyunk támadásnak venni.
- Ha valami nem az elvárásunknak megfelelően történik, könnyebben kiborulunk. Például, ha rossz az idő, frusztrált, feszült hangulatban hajlamosak vagyunk sokkal inkább felidegesíteni magunkat.
- Jellemző a bűnbakkeresés. Ezt már fentebb érintettem, de érdemes külön pontban kiemelni. Hiszen ebben az esetben az történik, hogy valami felidegesít bennünket, amiről valójában lehet, nem is tudjuk, hogy az okozza a feszültséget, s keressük az okokat. Az ok lehet egy ember, lehet egy jelenség, akit, vagy amit bűnbakként választunk. Ilyen például az, amikor mindennek a tanár, vagy a főnök az oka.
- Agresszívvé válhatunk. A sok feszültség egy felfokozott állapotot okoz bennünk, s emiatt felvehetünk egy alapvetően indulatos, agresszív magatartást. Ez megnyilvánulhat aktív, vagy passzív formában. Az aktív forma különösen egyszerű, hiszen ekkor látszanak rajtad az indulatok. Hajlamosabb vagy kiabálni, akár csapkodni, extrém esetben törni-zúzni, káromkodni. A passzív forma nehezebben felismerhető, hiszen ekkor hallgatagabb vagy, nem szeretnél senkihez szólni. Aki igazán figyel rád, észreveheti, mert ilyenkor előfordul, hogy nem reagálsz olyan esetekre, amikre máskor szoktál, nem mutatsz érzelmeket olyan történések iránt, melyek iránt nyugalmi állapotban mutatsz. Sokszor megmagyarázhatatlannak érzed ezt az állapotot.
- A túl sok szorongás, feszültség ezt a frusztrált állapotot általánossá teheti, ami később okozhat vérnyomás-problémákat, valamint mentális zavarokat, mint a depresszió, indulatkezelési problémák.
Megnéztük tehát, mi az, amit te is felismerhetsz a frusztráció szempontjából.
Mi állhat valójában a frusztráció hátterében?
- Ki nem mondott, elfojtott érzések. Számos esetben érezzük megbántva magunkat, de ezeket nem merjük kimondani, vagy csak félig. Sokszor úgy érzed, nem tulajdonítasz neki nagy jelentőséget, de a tudattalan igenis számottevőnek gondolja azt az érzést. Ilyenkor megemelkedhet a szorongás szintje, s ez feszültséget okozhat benned.
- Fel nem dolgozott események. Sok esetben gondoljuk azt, hogy egy eseménynek nincs jelentősége, vagy azt hisszük, már túltettük magunkat rajta, leginkább a szociális kívánatosság miatt is. Hiszen minden történés feldolgozásával kapcsolatban születnek bennünk elvárások, s azoknak igyekszünk megfelelni.
- Gyerekkori traumák, mint például bántalmazás, elhanyagolás.
- Negatív önbeteljesítő jóslatok. Ezeknek hatására értéktelennek érezhetjük magunkat. Hiszen ilyenkor egyfajta verbális, szóbeli bántalmazás áldozatai vagyunk, amikor mindig arra hivatkoznak, mennyire nem érünk semmit. Ezeket már-már hajlamosak vagyunk elhinni, s ennek hatására a bejósolt magatartást tanúsítani. Például arra, hogy „soha nem fogsz megtanulni bánni a pénzeddel” reagálhat úgy a szervezetünk, hogy tényleg elkezdünk költekezni.
- Valamilyen helyzet, melyre nem ismerjük a megoldást. Sokszor érezzük bizonytalannak, kilátástalannak a helyzetet. Főként, ha valamiben még nincs tapasztalatunk. Ez folyamatos szorongást, feszültséget kelthet bennünk.
Egy szóval, a frusztráció minden olyan helyzet hatására alakul ki, amelyeket még nem dolgoztunk fel.
De vajon mit lehet ellene tenni? Nézzünk néhány tippet:
1. Mondd ki nyíltan az érzéseidet!
Sokszor, ha valami bánt minket, nem is merjük kimondani, maximum utalunk rá. Bátran keress olyan embereket, akiknek a teljes valójában felfedheted érzéseidet. Elmondhatod, hogy mennyire rosszul érzed magad, és pontosan mi frusztrál. Gyakori például, ha valaki valamilyen fogyatékossággal küzd, s ennek hatására valamit nem tud elvégezni. Könnyen válhat frusztrálttá, s ezt nyugodtan elmondhatjuk barátoknak:
„Nagyon idegessé tesz, hogy nem tudok takarítani.”
„Idegesít, hogy nem tudok az ágyból felkelni. Emiatt sokszor érzem úgy, hogy kiabálnom kell.”
2. Találj valamit, ami kikapcsol!
Ez lehet bármi, ami kiszakít a mindennapokból. Lehet egy hobbi, egy jó sorozat, művészetek, bármi, ami eltér a szokványostól. Lényeg, hogy teljesen más legyen, mint, ami a mindennapjaidra jellemző.
3. Keress fel relaxációs csoportokat, vagy olyan trénert, aki megtanít meditálni!
Ezt azért tartom fontosnak, ha fogékony vagy rá, mert ezekben a csoportokban megtanulsz tudatosan kikapcsolódni. Hiszen sokszor gondolod azt, hogy lefekszel egy fél órára akár, és nem gondolsz semmire, de valójában nem kapcsol ki az agy, mert általában a számos tennivalón jár. Egy relaxáció tudatosan segít ellazítani izmaidat, s megtanít elengedni a gondolataidat.
4. Keress olyan közösségeket, ahol jól érzed magad!
A valahova tartozás igénye mindannyiunkban ott van. Segít a feszültség csökkentésében, ha olyan közegben vagy, ahol jól érzed magad, s megoszthatod a gondolataid.
5. Próbáld tudatosan csökkenteni a feszültséget!
Tedd fel magadnak mindig a kérdést: Mit tudok kezdeni a helyzettel? Sok esetben kiderül, hogy vannak szituációk, amelyeken nem tudunk változtatni. Ilyenkor pedig fontos megnézni, hogyan hozhatod ki belőle a legjobbat. Érdemes feltenni magadnak a kérdést, mik a lehetőségeid. Ezeket összeírni, vagy akár másokkal megosztani is hasznos, hiszen így tudatosulnak benned ezek a lehetőségek.
Ha pedig tudsz tenni a helyzet ellen, vedd sorra, mi az, amit te tudsz befolyásolni. Már attól jobban érezheted magad, hogy tudatában vagy saját szerepednek a kérdéssel kapcsolatosan.
Természetesen vannak olyan esetek, amikor ezek az ötletek nem elegendőek. Súlyos szorongás esetén mindenképp fordulj pszichoterapeutához, vagy klinikai szakpszichológushoz. A bejegyzés az egészséges esetekre vonatkozik. Ha saját megoldásod terén elakadást tapasztalsz, és az eset nem súlyos, akár kezdetleges, bátran fordulj tanácsadó pszichológushoz, vagy életvezetési tanácsadóhoz.
Frusztrációmentes, kiegyensúlyozott életet kívánok neked!
