A latin agresso szó jelentése: támadni. A támadó indulat vezérelte viselkedést nevezzük agressziónak. Alapjában véve érzelmi, indulati probléma, hiszen ha a támadó energia sokasodik, összegyűlik, keresi a pontot, amikor kitörhet, s előbb, utóbb kirobban.
Agresszió rengeteg viselkedési forma kapcsán jelenhet meg. Közös bennük, hogy az agresszor kellemetlenséget, rossz érzést okoz áldozatának. Az agresszió mindig valamilyen frusztrációból, ingerült lelkiállapotból indul ki. Az elemi indulatok, feszültséget teremtenek, s előfordul, hogy nem múlik el magától, s agresszióban törnek felszínre.
Nem egyforma pszichológiai folyamatok játszódnak le bennünk, amikor vitás helyzetben megütjük a másikat, illetve akkor, amikor például rosszindulatú pletykát terjesztünk a másikról.
Az agresszió két főbb típusát fontos szétválasztani:a düh kiváltotta agresszió, és az instrumentális agresszió. Az első esetében egy külső inger indulatot, dühöt vált ki az emberben, ami végül agresszív cselekedetben tör ki. Természetesen nem vezet mindig agresszióhoz, ha valaki dühös lesz. Az instrumentális agresszió esetében valamilyen vágyott tárgyat, kívánatos helyzetet szeretne a személy kiharcolni magának, például munkahelyen egy magasabb pozíció elérése, tehát ebben az esetben az agresszív viselkedést egy cél irányítja, nem az érzelem,
Rendkívül fontos megkülönböztetni az agresszió kiváltó okát, mert az agresszív viselkedés kezelésében a két esetben különböző eszközöket kell használni. Megfigyelhetjük azt is, hogy jellemzően az érzelem vezérelte agressziót elítéljük, ugyanakkor az instrumentális agresszió egyes formáit pozitívnak véljük, kevésbé elítélendőnek tartjuk.