Új konzultációs felkérése érkezett!
Dr Nagy Péter
Az emberek fejében az alvajárásról az a kép él, hogy egy ember tudatlan állapotban becsukott szemmel, előre tartott karokkal hálóruhában járkál az otthonában. Nem is gondolnánk, de meglehetősen sok gyermek és felnőtt szenved ebben a kórban. Ez egy létező betegség, amelynek komoly következményei is lehetnek, ha nem diagnosztizálják időben.
Az alvajárás szomnambulizmus, amit a paraszomniák formális csoportjába sorolnak be. Hétköznapi nyelven ezt alvás közben előforduló viselkedési rendellenességeknek nevezzük. Az alvás bármelyik szakaszában előfordul az alvajárás. Összetett cselekedett, ami azt jelenti, hogy az érintett felül, feláll és elindul, de közben még alszik. Általában éjszakánként egyszer fordul elő és körülbelül 10 perc után spontán ér véget, majd az alvajáró ébredés nélkül tér vissza az ágyba. Gyermekeknél gyakrabban fordul elő, mint felnőtteknél. Megfigyelhető, hogy azoknál a személyeknél, akiknek a családjában már volt ilyen, sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy jelentkezik az alvajárás még gyermekkorban. Kimutatták, hogy akik alváshiányban szenvednek és gyakrabban ébrednek fel éjszaka, azok is veszélyeztetettek.
Alvajárás közben sok a baleset. Van, akiknél sérüléseket is okoz. Ráadásul, az alvajárók nappal sokkal többet álmosak. Jó hír viszont, hogy léteznek már különböző kezelések, azonban nem mindenkire hatnak egyformán.
Genetika hajlam: gyermekek, akiknek a szülei nem voltak alvajárók, azoknál kevesebbszer fordul elő, de ha bármely szülőnél előfordult, ott már százalék az esélye annak, hogy az utód is örökli ezt a szokást. Akinél mindkét szülő alvajáró, ott szinte biztos, hogy a csemete is az lesz.
Alváshiány: ez egy erős kockázati tényező, szinte biztos, hogy az alvajárást elősegíti.
Egyes gyógyszerek: a nyugtató hatású készítmények is növelik az alvajárás esélyét, mert velük az emberi szervezet alvásra kényszerül
Alkohol: főleg az este fogyasztott alkohol van hatással a szervezetre. Az alvási ritmus felborul és a bódult állapot következményeként nem a megszokott időben, helyen hajtjuk álomra a fejünkre.
Láz: gyermekeknél bebizonyosodott, hogy összefüggésbe hozható az alvajárással.
Nyugtalan láb: amikor erőteljes késztetést érzünk a lábak mozgatására, önkénytelenül rugdosunk álmunkban, kényszert érzünk, hogy elinduljunk éjszaka.
Stressz: bármikor befolyásolhatja az alvást és ez is növelheti az alvajárási kényszert.
Érdekesség, hogy azoknál a gyermekeknél, akik alva járnak, 13 éves kor felett általában megszűnik, de sajnos felnőttként minden ötvenedik eset tovább folytatódik.
Megfigyelték, hogy az életkor előre haladtával ritkán fordul elő, vagyis önmagától megoldódik. Más esetben, személyre szabott kezeléseket kapnak az érintettek.
Figyeljünk arra, hogy ne ébresszük fel azt, aki alvás közben jár-kel, mert ő nincsen ennek tudatában. Inkább gyengébb és halk irányítással az ágy felé vezessük vissza, és figyeljünk éjszaka rá.