Mániás depresszió

A mániás tünetcsoportot a hangulati szint kóros emelkedése jellemzi, amely a késztetések, a gondolkodás, és a cselekvések intenzitásának fokozódását eredményezi. Az érzelmi életre a kirobbanó jókedvtől a szélsőséges elragadtatottságig jellemző, ennek köszönhetően a probléma belátása hiányzik.

A bipoláris zavar a lakosság több mint 1 százalékát érinti a 18 évnél idősebbek körében, nemcsak az Egyesült Államokban, de Magyarországon is. A betegség általában a késői serdülőkor, vagy a fiatal felnőttkor határán jelentkezik. Szélsőséges állapotokban a hangulati szint emelkedettsége ingerlékenységben, feszültségben, agresszivitásban nyilvánul meg.

Optimizmusa és magabiztossága túláradó, ítélő- és tervezőképessége kritikán aluli. Önmagát rendszerint túlértékeli, súlyos nagyzásos téveszmék kerítik hatalmába. A kritikai készség ezzel párhuzamosan csökken: viselkedése és öltözködése feltűnő, kommunikációja trágár, szokatlan kapcsolatokat kezdeményez. Viselkedése gyakran kihívó. A mániás beteg aktivitása fokozott. Megállás nélkül tevékenykedik, figyelmét minden apró részlet megragadja, de semmi sem köti le tartósan. A gondolkodás is felgyorsul, a gondolatrohanást a beszéd néha szinte képtelen követni. Alvászavarok jelentkezhetnek, a szükséges alvás lecsökken, mely mellett fáradhatatlanság jellemzi a betegeket.

A mánia tünetei súlyosságuk szerint széles skálán mozognak. A hipománia - az enyhe mánia - esetenként kezelést sem tesz szükségessé: hangulati emelkedettség, fokozott teherbírás, csökkent alvásigény és megnövekedett alkotói készség jellemezheti. A közepes mániás állapot kóros volta már egyértelmű a környezet számára. A súlyos mániás állapotban a hiperaktivitás, a kritikátlanság dominál.

A két, egymástól élesen elkülönülő állapot, a depresszió és a mánia (vagy hipománia) egymás utáni ciklikus jelentkezését bipoláris zavarnak, vagy mániás depressziónak hívják. A betegségre az érzelmi hullámvasút jellemző. Ezek egymást követő ciklusokban jelentkeznek, és általában a beteget azonos minőségű és súlyosságú tünetek jellemzik. A fázisok között szerencsés esetben a beteg tünetmentes, azonban előfordul, hogy a két állapot szünet nélkül követi egymást. A mániás depressziót a családfakutatások az X-kromoszóma génjeivel hozták összefüggésbe, a molekuláris biológia kutatói viszont a 11. kromoszóma egyik régiójában találtak eltérést. Elképzelhető, hogy a betegséget genetikai rendellenességek kombinációi hozták létre.

A mániás depresszió esetében is elmondható, hogy a gyógyszeres terápia és a pszichoterápia együtt, egymást kiegészítve alkot előnyös kombinációt.