Kommunikációs problémák

Kommunikációnk során folyamatosan váltogatjuk a szerepeket. A működésünket erősen befolyásolja, hogy milyen kép él bennünk a fogadóról és a helyzetről, amelyben a kommunikáció zajlik.

A kommunikációs probléma bármely életkorban felléphet, a beszédakadályozottság tünetei megnyilvánulhatnak a hangadás a beszéd- és nyelvi fejlődés, a beszédfolyamatosság, az írás, olvasás, helyesíráskészségében, valamint a már kialakult beszéd változásaiban. A beszédzavar elsősorban a beszédszervi központ fejlődési és működési akadályozottsága folytán jön létre, egyidejűleg érintve a kommunikációs teljesítmények több területét, a hangzó-kifejező beszédet és a nyelvi működést is.

Közlő szerepben előforduló hibák

• nem a személynek megfelelő eszközökkel történik a közlés (szóbeli vagy írásbeli, stílus, tempó, hanghordozás)
• nem tér időben a lényegre, hosszú a bevezetés, ezzel a fogadó figyelme elkalandozhat
• nem rendezi a gondolatai, mielőtt beszélni kezd
• a fogadó számára ismeretlen szófordulatokat használ, pontatlanul fejezi ki magát
• nem veszi figyelembe a másik befogadóképességét, így nem veszi azt sem észre, hogy a másik már nem figyel
• nincs megfelelő információja a fogadóról, melynek következtében nem tudja helyesen megválasztani a kommunikáció nyelvezetét
• hiányzik az empátia a hallgató iránt

A fogadó részéről előforduló hibák

• kritizál, vitatkozik, ellentmond, félbeszakítja, mielőtt végighallgatná a közlést
• figyelme elkalandozik, hamar elfárad, egyéb szükségletei vannak (éhes, szomjas)
• figyelme rövid idejű, képtelen több dologra figyelni egyszerre
• már előre a válaszra koncentrál
• hajlamos arra, hogy csak részleteket halljon meg
• túl hamar tovább gondolja, amit a partner mond, mást gondol
• előítéletes a közlővel szemben, ezért szelektálja az információkat

A korai beszédproblémák következményeként, vagy önállóan jelennek meg az olvasás, írás, helyesírás különböző nehézségei.

A hangadás zavara a gége és a hangszalagok működésének elégtelenségéből vagy eltéréseiből adódik, ilyen a rekedtség ( diszfónia ).

A nyelvi fejlődés zavarai a megkésett és sérült beszédfejlődés, továbbá az artikulációs zavarok tünet együtteseiben mutatkoznak meg (fejlődési diszfázia, általános pöszeség, rinofónia).

A beszédfolyamatosság eltérései a dadogás és hadarás. A logopédia és a pszichológia határterületére esik a kialakult beszéd sajátos zavara, az elektív mutizmus és a beszéd-, nyelvprodukció traumás sérülése az afázia. Hátterében sok ok húzódhat meg, tünetei különféle kombinációkban, különböző életkorban jelennek meg.

A beszédhiba a beszédbeli akadályozottság legenyhébb típusa. A beszédhangok képzésének eltérései tartoznak ide, amikor is a hiba hátterében inkább a beszéd és nyelvi fejlődés lassúsága, valamint a beszédszervek ügyetlensége, renyhesége, a hallási észlelés gyengesége valószínűsíthető. Tünetei a nyelv érési folyamatainak lassúságában, a hangzó beszéd artikulációs hibáiban mutatkozik meg.