Új konzultációs felkérése érkezett!
Dr Nagy Péter
A pszichoszomatikus betegségek elnevezés a test (görögül szóma) és a lélek (psziché) kölcsönhatásának zavarára utal. A pszichoszomatikus betegségek mechanizmusa, azaz a lélek és test megváltozott kölcsönhatásának mechanizmusa máig sem teljesen ismert.
Az első szabály, hogyha testi tünet jelentkezik, először mindig vizsgáltassa ki magát. Ha az orvos talál szervi eltérést, azt természetesen kezelni kell, de ha nem, akkor legfeljebb tünetcsökkentésről lehet szó. A pszichoszomatika lényege, hogy számos olyan organikus betegség, testi tünet észlelhető, melyek hátterében egyértelműen feloldatlan konfliktusok tárhatók fel. A pszichoszomatikus szemlélet a modern orvoslásban sem nélkülözhető. A lelki történések biológiai hatásának tudományos elemzése a stresszelmélet kidolgozása óta intenzív kutatások tárgya.
A leggyakoribb pszichoszomatikus betegségeket a következő módon lehet csoportosítani:
Pszichoszomatikus betegségek
Kardiovaszkuláris betegségek: pl. magas vérnyomás, szívtáji fájdalmak
Gyomor-bélrendszer betegségei: pl. colitis ulcerosa, IBS, gyomor- és nyombélfekély, reflux
Táplálkozási zavarok: pl. anorexia, bulimia
Légzőrendszer betegségei: pl. köhögés, asthma
Autoimmun betegségek: allergiák
Általában a következő lelki eredetű közérzeti zavarok merülnek fel: megmagyarázhatatlan félelem, alvászavar, depresszió, idegesség, tespedtség, zavartság, kimerültség, gyors szívdobogás, ájulás, azonosíthatatlan eredetű fejfájás, hát- és gerincfájdalmak, emésztési zavarok, étkezési panaszok - hasmenés, székrekedés, hányás, testsúlyváltozás -, szexuális zavarok, bőrtünetek, érdektelenség, szexuális örömérzet csökkenése. Igazi szervi problémák nélkül további szervi működésbeli zavarok alakulhatnak ki, például légzési-, keringési zavarok.
A pszichoszomatikus zavart csak abban a környezetben lehet megérteni, ahol előfordul. Ez a családterapeuták szerint annyit tesz, hogy ha kiterjesztik figyelmüket a betegről a családtagok közötti kapcsolatrendszerre, akkor a pszichoszomatikus tünet jócskán veszít titokzatos megfejthetetlenségéből, és teljesebb értelmet nyer.
A szervezet mindig tudja, hogy mire van szüksége a testünknek és a lelkünknek is. Ha elfáradunk, pihennünk kell, ha testünk megbetegszik, szervezetünk jelez: fájdalommal, lázzal, levertséggel, étvágytalansággal. Ezek mind felismerhetőek és orvosolhatóak.